Persze, hogy Okosákos meditálta:-Jaaaj, anya, énekeljünk már valami karácsonyi éneket!...Olyankor mindig úgy föllelked a lelkem, mert mindig azt képzelem, hogy már karácsony van. Azt nagyon szeretem. Olyankor úgy fáj is a hasam, de az olyan jó érzés...Ugye mondtam, hogy ott a lélek…