Doris naplója

Azért tegnap megállapítottam, hogy Fábry Sándor is tud moderálni.
Nem megy könnyen neki, de van olyan erős kisugárzás, ami meg tudja fékezni.
Hozzáteszem, én szoktam nézni a show-t, viszont az érzéseim elég ambivalensek vele kapcsolatban. Olcsó humor olykor az, amivel találkozhatunk nála, de sziporkázó előadásban. Pukiról beszélni közel negyedórát- szánalmas népszerűségi fogás, viszont a nyelvi fordulatai mégis értékelhetővé teszik.
Bosszantó, ahogy elnyomja a meghívott vendégeit. Nem is kellene meghívnia senkit, hiszen gyakran csak használja őket, hogy saját magát favorizálja.

De tegnap úgy tűnt, van azért, ami őt is megfékezi.
Sebestyén Márta nem az az ember volt, akivel ebbe az ócska jópofizásba bele lehetett folyni, bár voltak erre próbálkozások. Azt mondjuk furcsállom, hogy a cirkuszi törpékkel kellett őt egy műsorban szerepeltetni, de nyilván ennek is megvolt az oka.
Klassz volt figyelni, ahogy ez az igazán nemes és tiszta nő néhány szelíd pillantással visszafogta a showman- t, aki néhány perc elteltével már nem is próbálkozott az ostoba belebeszélős humorával fölébe kerekedni.

Megérezte Sándorunk, hogy ez most talán nem a megfelelő ember arra, hogy az ő hátán meneteljen a siker felé.
Az jutott eszembe, hogy még a képernyőn át is érezni a kisugárzását ennek a nőnek, vajon milyen csodás lehet vele egy légtérben tartózkodni.
Talán az sem véletlen, hogy az angol királyi családot is elbűvölte.
Ehhez képest tényleg nem nagy kunszt Fábryban megakasztani a szót.