Melissa Etheridge

Napra pontos

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

.

  • : Tudok egy honlapot, amelyen akár több száz, vagy... (2012.03.27. 12:03) MLM újra
  • Királyhegyi Sport: Talán segíthetek néhány eszközzel, s módszerrel... (2010.02.17. 21:01) Kareoke
  • Hópofi: Sziasztok!Tegnap kezdtem el olvasni Müller Péter... (2009.11.25. 23:40) Müller Péter
  • Lenoks69: Hát ja, ezek fantasztikusak... Micsoda tehetség!... (2009.11.20. 00:18) Debreceni Fotóművész Zita
  • alibabaesanegyvenhattyu: :) milyen igaza van ! (2009.11.04. 13:23) Tévévilág

Beszélgetős

&n #a0522dbsp;

.

szivtars

Címkék

blog (235) család (230) életem (362) emberek (124) emlék (31) gondolatébresztő (70) gondolatok (277) gyerek (290) humor (82) iskola (39) közélet (64) kultúra (33) lélek (99) napló (197) (254) önismeret (78) szerelem (180) szórakozás (38) Címkefelhő

Fű receptre

2008.01.31. 05:51 - Doris, a komisz

Címkék: blog család gyerek szerelem gondolatok napló életem joint


Tegnap reggel hallottam a Rádio1- en, hogy van valahol, ahol automatából lehet orvosi kártyával füvet venni.
Először nem is értettem, meg épp a suliba mentünk, úgyhogy a felét nem is hallottam, mert eléggé zaj volt a kocsiban, így hát gondoltam, megint a Harsányi Levente újabb hülyesége ez, hogy a nagyvárosok kopárságára akar célozni...hogy esetleg veszel egy bála füvet, szétszórod a teraszodon, hogy élvezhesd a természetet.
Aztán leesett, hogy a marihuánáról beszél.

Hejhej...ugye de ugye, hogy azért meg lehet oldani kultúráltan, és el lehet ismerni, hogy vannak jó hatásai? Merthogy már pár éve mondják, hogy pölö a szklerózis multiplexre jótékony hatással van.
És lehet ennek keretet adni.

Akkor én arra gondoltam, hogy ha én bemegyek a körzeti orvosom receptfelíró asszisztenséhez, és elnyögöm neki, hogy egy kissé stresszes vagyok, és teljesen indokolatlanul olykor depresszív vonások, életuntság, szomorúság tör rám, és mindenféle buborékok nőnek körém, amiktől nem tudok a családommal és más emberekkel normális kommunikációt folytatni, akkor kérlek szépen csont nélkül felírják nekem a xanaxot.
Azt a "csodaszert", ami szintén köztudott, hogy igen rövid idő alatt képes függőséget okozni...haha. Dehát a gyógyszergyár jattol utána.

Ja, eszembe jut, hogy még műkörmös létem első felvonásának idején volt egy 16 éves vendégem, aki elmesélte, hogy hogyan küzdött ezzel a szerrel, és hogyan járta meg még Csernus doktort is, mert már napi két levéllel bírt csak az utcára menni, olyan mértékű pánikbetegsége és gyógyszerfüggősége volt.
Persze a nagy Diótörő leordította a haját, ő meg először sírt, aztán visszaordította, hogy vazze, az orvosom tett függővé! Azt mondta, annyit szedjek be, hogy jól legyek.
Na akkor meg azért ordított, hogy milyen balf...ok némely orvosok, hogy nem veszik figyelembe, hogy a xanax tul.képpen kábítószernek (is) minősülhetne, és blablabla.
Szovall jó kis ordítozás volt, és utána több hónap szenvedés, amíg a csajt leállították a szerről.

Ehhez képest nekem drága jó barátaim Hollandiából csempészték be a füvet anno, és hosszú hónapok évek alatt sem váltak(tunk) függővé. Viszont iszonyú jókat röhögtünk mindenféle látomások és ablakon kiugrálások nélkül.

Nem volt semmi egyéb, csak vihogás, jókedv, felszabadultság. Két három óra múlva elszállt a hatása, akkor meg azon nevettünk, hogy mennyire jót nevettünk néhány órával előtte.
Nohát.

Nem beszélek én itt legalizációról, meg ilyenekről, de azért jó tudni, hogy rengeteg gyógyszer (altató, nyugtató, fájdalomcsillapító)- függő futkos a világban, de jointfüggőről még nemigen hallottam. Ha pedig szigorítják a törvényeket, akkor erre is lehetne figyelni.
És ha pl. olyan rohamok törnek rám, mint egy hete, gyakran eszembe jutnak azok az esték, mikor az albiban összejöttünk páran egyetlen szál füves cigivel, és feltöltődtünk nevetőgázzal.
Még ma is jókedvem lesz, ha eszembe jut. Pedig annak van vagy 15 éve.

Jaaaj, milyen szép is lenne, ha bemennék a dokinénihez fentebb leírt akkut problémámmal, ő pedig receptre kinyomhatná a 2 gramm füvet gyógyászati célokra. Aztán mikor zakkanok megfelé, csak sodorhatnék egyet.
Ez jól átsegíthetne a nehéz napokon.
Függőség nélkül.




A bejegyzés trackback címe:

https://doris.blog.hu/api/trackback/id/tr97319058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Triker 2008.01.31. 08:11:03

A pánikbetegség egy rendkívül alattomos dolog.
Nekem nagyon rég kezdődött,ráadásul akkor,amikor minden rendben volt az életemben. Család,pénz,autók,új ház,remek munka...Egyszóval látszólag minden renben volt...LÁTSZÓLAG és ezt ki kell emelnem...Hiszen egyszercsak belémköltözött a kór...Rosszullétek /indokolatlanul/,valős betegségekkel 100 %-ig megegyező tünetek...

És elkezdődött a Kálvária...
Több,mint egy évig orvostól-orvoshoz mentem.És nindenütt csak tanácstalan fejcsóválás...Megjegyzem,akkor még nem volt "divatbetegség"...A végére az összes szakorvost végigjártam,,,Kivétel a nőgyógyászt...Na,erre az eshetőségre végleg bepánikoltam...

És egyszercsak jött egy a segítség egy aranyos belgyógyász doki néni alakjában,,, Órök hálám Neki!!! Az öcsém akkor Nála volt kezdő doki...Egy félórás vizsgálat után kijelentette,hogy egészséges vagyok... Na,ezt viszont már tudtam az előzetes vizsgálatokból...Teljesen letörtem már,amikor egyszercsak rám nézett: Magának egy baja van,történetesen az,hogy szimplán hülye...
Isten a tanúm,így még nem örültem annak,hogy lehülyéztek!!!!!!!!!

És akkor jött a Xanax...
10 évig volt "társam" az életben. Bár írhatnám idézőjel nélkül is...Hiszen rengeteg valós sz.r élményt segített feldolgozni a következő években...Anyám halála,közvetlen utána a válás,a 15 év házasság utáni hirtelen magány,stb....

És kezdek megint öszeállni a dolgok,,,Új meló,később a fiam hozzámköltözése...Szóval minden frankó volt...De a KÓR és ezzel együtt a "társam" megmaradt...Elfogadtam /bár nem akartam beletörődni/,hogy már mindig velük fogok élni...

És megint jött egy baromi nagy mélypont az életemben,kb. 2 éve...Megint összeomlott minden...Elkezdődött egy új sport az életemben: a földönfutás...
Na,gondoltam,most végleg győzni fog a KÓR...

De nem!!! Mai napig sem értem,a legnagyobb sz.rság közepette a "társam" azt gondolta,hogy nincs rá szükségem többé...Az elmút baromi nehéz időszakot nélküle csináltam végig...

Érthetetlen és megfejthetetlen az egész...Mitől gyógyultam meg??? Nem tudom..Talán a túlélés ösztöne? Vagy az,hogy mi lesz a fiammal,ha teljesen kibukok? Rejtély......

Konklúzió: Csak azok a "szerek" okoznak függőséget,amiktől a megoldásokat várjuk...Pedig a megoldások csak bennünk vannak...

Elnézést mindenkitől a hosszú kommentért,hiszen ez Doris naplója,de "kiszaladt" belőlem ez a történet.

Doris,Te se haragudj,ígérem legközelebb visszatérek a távírati stílusomhoz! :)

Triker 2008.01.31. 08:16:00

Hiába,ilyen,ha "gondolatmenésem" van...
A helyesírási hibákra gondolok... :):):)

csibike · http://csibike.blogol.hu 2008.01.31. 08:53:51

Az lenne az igazi, ha nem kellene semmi szer ahhoz, hogy jól érezze magát az ember :)) Nem füveztem még, szerintem ott fulladnék meg helyben, mondjuk, elég vidám vagyok fű nélkül is :D Kíváncsiságból próbálnám ki, de nem rajongok semmi olyasmiért, ami mesterséges kedélyjavító. Legnagyobb nyomoromban és kínomban is max. bionyugtatót szedtem rövid ideig.

Triker: Nagyon őszinte vagy, jó olvasni, erőt lehet belőle meríteni :) Szerintem minél erősebb lelkileg az ember, minél jobban bízik magában, abban, hogy ő értékes és szeretnivaló és szükség van rá sötöbö, annál jobban viseli a csapásokat. Megerősödtél te is.

Triker 2008.01.31. 09:23:21

Csibike: Talán nem megerősödtem,hanem megedződtem...És azért ennek vannak hátrányai is...Érzem,tudom,hogy sok "lelki finomság" eltűnt belőlem...
Legalábbis a külvilág számára...
Viszont mérhetetlenül cinikus lettem...
Ez segített valamelyest...
De mégsem én vagyok...
Azért 41 évesen megmaradtam belül a csintalan gyereknek...És ez jó!!! :):):)

Doris · http://doris.blog.hu 2008.01.31. 09:25:42

Triker: Inkább maradj ennél a stílusnál- ezt jobban szeretem, mintha táviratozol. :-)
Köszönöm a hozzászólásod.

Csibi: A fűnél bio- bb kedélyjavítót nem tudsz nekem mondani :-) Abban aztán nincsenek mesterséges cuccok. Amúgy meg igazad van teljesen. Viszont a pozitív látásmód alkati dolog is. Vannak, akiknek könnyebben megy, és vannak, akiknek nehezebben. És vannak olyanok, mint én. Egyszer fent, egyszer lent.
Ok nélkül is akár.

Doris · http://doris.blog.hu 2008.01.31. 09:37:22

Triker: Dehogy tűnt el. Dehogy.
Tudod, ezt Shrek mondta nagyon jól: Az ogre olyan, mint a hagyma! TÖBB RÉTEGŰ.

movhu 2008.01.31. 09:56:01

Egyrészt köszönjük Triker őszinte véleményét. Egyszerűen szeretem az őszinteséget, és ezt, amikor valaki nyíltan beszék a problémáiról és egy pszichés betegségről. Nagyon sok ember azért szenved, mert nem meri elismerni, hogy neki ilyen van.
Azt érzem viszont, hogy neked is a látszólagos rendben lévőséggel volt a baj. Ahogyan említett Csernus doktorunk is rámutat, a világban lévő átlagnál jóval nagyobb számban csukjuk rá a szemönket a problémára, a látszat kedvéért. És ennek már a vége a betegség. Örülök, hogy most túl vagy a gyógyuláson. És azt hiszem nincs ebben semmi különleges. Szerintem egyszerűen kinyitottad az elméd azon dolgok számára, amik körül vesznek, és hajlandó voltál szembesülni velük...
A drogokkal meg a legnagyobb baj, hogy nem lehet őket boltban kapni. A drogokkal soha nem az a baj, hogy néhány felelőtlen őrült túllövi magát, hanem a hozzá kapcsolódó bűnözés. Drága, ezért ölnek, lopnak, rabolnak érte. Persze legalizálni is veszélyes lenne. Nincs igazi megoldás.

Triker 2008.01.31. 10:30:14

movhu: Köszönöm én is a véleményedet!
A Csernusnak csak egyrészről van viszont igaza...Mégpedig abban /amit írtál is/,hogy sok ember tud a problmájáról és inkább becsukják a szemüket...

Csakhogy a történetemhez hozzátartozik,hogy 19 éves koromban eltávozott az az EMBER,akinek a tanításai nélkül nem ilyen lennék,amilyen.Akkor hagyott itt,amikor talán a legnagyobb szükség lett volna Rá,hiszen abban az időben kezdtem az életet. Ez az emberke az APÁM volt...

Rá egy évre terhes lett egy csajszi tőlem...Pafffffffffffffffffff...Na,akkor hogyan tovább?
Éppen vártak katonáék,én vártam katonáékat,hiszen tudtam,utána vár a tenger...Hajós suliba jártam... :)

Ergo,gyerek nem jöhet számításba... Annál is inkább,hiszen a csajszi alig volt 18 éves...Ekkor jött a családi nyomás...Ezt nem teheted /abortusz.../,vállald a felelőséget....

Nem szaporítom a szót,vállaltam...20 évesen férj és apa lettem és átmenet nélkül felnőttem...Amibe hamar beletanultam,nem volt más választás....És ráadásul nagyon örültem a kis jövevénynek is...Tényleg nagy érzés volt!

Tehát nem éreztem semmi problémát,természetesnek vettem a csaldfői szerepet...És persze jött a mindenkinek és a mindennek való megfelelés kényszere,amit akkor nem gondoltam kényszernek...

Így elmondhatom,hogy én nem becsuktam a szemem a problémák elől,hiszen nem is érzékeltem semmi gondot...

Most már túl nagyon sok "dolgon" tudom azt mondani,hogy valahol nagyon mélyen belül,a tudatalattim már elkezdett lázadni...És pár év után,mintegy jelzésként,rám küldte a pánnikkórt...És nagyon jól tette! Azóta tudom élni a magam sallang- és hazugság mentes életét...De viszont hosszú volt ez az etapja az életemnek....

És azt gondolom,hogy semmi gáz nincs abban,ha valaki "be meri vállalni" magát./én ezt már Csernus doki színrelépése előtt is így fogalmaztam meg. :)/ Sőt!!! Talán így tényleg tudsz másoknak támpontokat adni a magukhoz vezető úton...

Doris · http://doris.blog.hu 2008.01.31. 11:19:57

Teli vagyunk sztereotípiákkal: Így és így kell élni- akkor minden jó lesz.
Csináljuk is frankón, és tényleg jó is.
Aztán az emberben elkezd mocorogni valami, és kezdi szétfeszíteni a határokat. Úgy, hogy maga sem tudja, mi a fene a baj. Hiszen minden úgy van, ahogy az meg van írva. Úgy élünk, ahogy az elő van írva....dehát ez vagyok én? Vagy mi? Szembenézni magunkkal, ha nem is ismerjük magunkat...nehéz ügy. Általában egy nagy "pofon" kell, hogy az ember felébredjen.

movhu 2008.01.31. 11:36:29

Triker, akkor tudj meg te is az én életemről néhány dolgot, ha nem is annyit, mint amennyit Doris tud :)
Nekem eleve mostohaapám volt, akivel anyu 8.-kos koromban úgy összeveszett, hogy attól kezdve ő sem volt. Így nőttem fel. Nem töltöttem be a 19. életévemet, amikor megszületett a fiam, egy akkor 17 éves lánytól. Anyagi segítség zéró, ezt szó szerint kell érteni, viszont ott volt a helyet. Egy ideig a feleségem szüleinél laktunk, aztán megérett bennem a változás, így kerültünk fel BP-re, mert nem láttam más kiutat, vidéki fizetések mellett. Az összes segítség a költözésben az volt, hogy keresztapám szerzett egy ingyen kisteherautót, amire fel is fért az összes cuccunk, és irány az albérlet. Akkor már volt egy tervezett gyerekünk is.
Aztán minden szép és jó lett, vettünk saját kis lakást 5 és fél év albérlet után. Kocsi, lakás, nyaralás, csak közben én is megfordultam pszichiáternél és jó ideig szedtem is gyógyszert. Meg aztán volt más kavarodás is.
Ezek alapján azt hiszem kijelenthetem, hogy fel tudom mérni mit is jelent enek az életedben átélt dolgok, és én is azt tudom mondani, hogy a felismerés mellett a legjobb, ha az ember ezt mások javára próbálja fordítani.

Doris · http://doris.blog.hu 2008.01.31. 11:38:51

Há mondom mindég, hogy remek barátaim vannak! :-)

Triker 2008.01.31. 13:13:12

movhu: Köszönöm!
Akkor ezek után nincs más hátra,ki kell hívni a csajszikat egy főzőversenyre! :):):)

Doris: mindég mondtam,hogy szerencsés csajszi vagy! :):):)

movhu 2008.01.31. 14:10:02

Én bárkit lefőzök :)

Doris · http://doris.blog.hu 2008.01.31. 15:38:23

Triker: Sose mondtad. :-( Legfeljebb gondoltad.

Movhu: Addig dicsekedel, hogy egyszer összehozunk egy ilyen frankó blogponthu partit, osztán akkor majd bemutathatod a dudományodat. No persze, Triker is bemutathatja.
Én meg csak eszek majd.
Csibit is meghívjuk (bár ő a konkurrens cégnél ír), és mindenki a kedvenc kommenetelőit.

movhu 2008.01.31. 16:02:34

Állok elébe :)
Egyébként legyen blog*.hu party, ebbe belefér mindkettő.

Triker 2008.01.31. 19:20:06

Na,látjátok,hogy mire jó egy fűről szóló bejegyzés...
Fű->Xanax->Blog*.hu party :) Egyenes a törzsfejlődés! :)

jedző 2008.02.02. 03:44:18

a lényeg a lényeg.harsányi levente egy pöcs.ez van.

Huxley · http://huxley.blog.hu 2008.02.02. 09:08:54

Fű, és nyugtatók.. a magam 28 és 1/2 évével, túl(?) a saját poklomon - ha már pszichés problémáknál tartunk nekem társfüggőségem van, találtam valami buta tesztet és ez jött ki, de legalább már tudatosult bennem :) - egyszer, vagy kétszer nyúltam természetes nyugtatóhoz alvás miatt, vagy amikor már nem bírtam elviselni magam. Idegenkedem az ilyen fajta szerektől. Volt egy barátnőm, elég sokat nyugtatózta magát már 16 évesen. Ellene voltam. Bíztam benne, hogy van annyi erő saját magában, hogy nyugtató nélkül is boldogul. Mikor ismét közelebb kerültünk egymáshoz (ő A, akivel tavaly nyáron ismét találkoztam, majd..), akkor derült ki, hogy majdnem napi szinten nyugtatózza magát (párkapcsolati, munkahelyi, családi problémák, stb). Jó érzés volt, amikor egy-két komolyabb beszélgetés után, büszkén közölte velem, hogy egy hete, két hete már nem nyugtatózza magát (nem volt függő, szerintem). Azóta visszaeset. :(

Fű.. körülbelül egy hete kerültem vele éles helyzetbe. Nem én voltam a használó, csak figyeltem, amint két barátom használja. A lány olyan szintű illuziókat teremtett magában, ami egyáltalán nem volt vicces. Azt hitte megakarjuk ölni, és kisérjük a pokolba. Előtte gondolkoztam, hogy miért ne probálnám ki, de ezek után inkább kihagyom. Félek a hatástól, lehet én sem nevetgélnék.. Maradok a sör és a felesek mellett ;)

Csernus: Az új könyve számomra elég sok hasznos infóval bír. Ez a második könyvem tőle, nekem anno a műsora is tetszett. Kezelésre elmennék-e hozzá? Nem hiszem :) Egyenlőre még bírom kezelni saját magam :D

Elnzését Doris, hogy ezt most így hirtelenjében rád és a postodra zúdítottam.

Doris 2008.02.02. 10:31:49

Nem kell elnézést kérni. Hogy Shrek barátomat idézzem: "Mindig mondtam: jobb kint, mint bent." Szovall nem kell visszafogni magát senkibnek. :-)

Doris 2008.02.02. 14:58:58

Huxley: Lám- lám, változnak az idők...már a fű sem az igazi. :-)


süti beállítások módosítása