Főztem mindent ahogy kell, jó lett a kacsa is, pedig sörben ázott, aztán meg mézzel is bekentem, jó lett a csusza is, pedig én csináltam a tésztáját (na igen, az első kifőzés olyan volt, mint a töltetlen barátfüle, de aztán Öcsém "átnyújtotta" a következő adagot, így az már normális vastagságú lett). A bableves is remek volt, bár azt mindig finomra csinálom.
5 gyerek volt a házunkban, és a tartóelemek csont nélkül elbírták, jeges szélben minden eldugott tojást megtaláltak, bár abszolut nem érdekelte őket tovább, miután kiderült, hogy citromos- mogyorós ízesítésűek (TIBI kicsit túlzásba vitte ezúttal).
Sebaj, megettük mi- felnőttek.
Jó kis húzsvét volt ez.
Elgondolkodásra méltó momentum:
Hetek óta ment a katalógus nézegetés a fiúk részéről, hogy kigondolják, mit is várnak a Nyuszitól. Persze olyasmiket találtak, amiket lehetetlen beszerezni, és ha mégis, akkor nyilván nagyon drága lenne. Így hát saját kútfőből olyan apróságokat kerestünk, amikről azt gondoltuk, hogy talán örömet okoz nekik.
Nagyfiam, aki karácsonykor egy szolíd
Később megtudtam, hogy rákérdezett mr. Darcytól, hogy ha már a karácsonyt emberek csinálják, akkor vajon a húsvét is ilyen átverés- e.
Igen, az.
Valahogy volt egy olyan érzésem, hogy kicsit a karácsonyi balhé miatt is kárpótolni akar, és többszörösen megerősíteni, hogy méltányolja az erőfeszítéseket, és értékeli az ajándékot, még ha nem is pont azt kapta, ami a vágya volt.
És természetesen a kicsiknek egyetlen szóval sem említette a dolgot. Hagyta, hogy ugyanúgy végigcsinálják a Nyuszivárást, ahogy ő tette még egy évvel ezelőtt is.
Azt hiszem, kicsit bánja, hogy neki véget ért a varázslat.
