Az aura létezése nem kétséges, ha el is felejtettük már látni, érzékelni lehet, pl. kézzel.
Igen, elfelejtettük látni az aurát. Az állatok látják, különben honnan tudnák több méterről, hogy milyen az indulati állapotunk? Csak arra gondoljunk, hogy a kutya támadókedve/barátsága a mi hangulatunktól is függ, és nem kell szemkontaktus sem, hogy érzékeljék. Vajh miért?
És a kisgyerek honnan tudja mondjuk a villamos másik végéből, hogy ránkmosolyoghat, még akkor is, ha ő kezdeményezi a mosolykontaktust? Jó kérdés, igaz?
És most kapaszkodjatok.
Én hiszem, és állítom, hogy a kisgyerek azért rajzolja azélőlényeket ragyogó neonszínekkel (akkor is, ha ott a készletben a megfelelő színű, szürke, barna cerka), mert olyannak látja. Mi a fene a színes?Szerintem csak az aura lehet. Lehet, hogy lököttség, de ennyire általános nem lehet mástól ez a tapasztalat.
Hogy miért nem őrizzük meg a képességet? Egyszerű: kiveszik a kazünkből a neonszínű cerkákat, és "vak vagy, vazze? nem látod, te büdös kölyök, hogy milyen színű a kutya?" üvöltéssel (mert már sokadszorra nem tanulja meg a kölök) és kezünkbe nyomják azt, amiről ők azt hiszik, hogy jó.
Ezolyan, mint a balkezesség: "ott a jobkezed, vazze, azt használd!" Aztán kétbalkezest, de legalábbis csökkent képességűt nevelnek az egyébként alapból zseninek született gyerekből.
Megcsonkíttattunk, amikor kinevelték belőlünk az auralátást. Visszaszerezni nem könnyű - ha egyáltalán lehetséges -, mert az a nézőkénk elsorvad (mint minden érzék, amit nem használnak).

Megnéztem a linkelt oldalt. Szomorú, ha ez tényleg valakinek a Ph.D munkája... Félreértés ne essék, nincs nekem semmi bajom azzal, ha valaki hisz valamiben, ami a tudomány számára nem létezik, de az bosszant, ha a HITét bizonyítot tényként, áltudományos állításokkal és csúsztatásokkal támogatva adja elő. Bosszant, ha másokat hülyének néznek, vagy engem próbálnak. Nem szeretnék 10 oldalas esszét írni, csak néhány észrevétel a cikkről:

Valóban korlátozottak az ismereteink a természetről - kb. eddig tudtam egyetérteni a cikkíróval. Az hogy glóriát festettek ókori művészek, nem hiszem, hogy valami rendkívüli érzékelés következménye, inkább azt mutatja, hogy a szimbolizmus régi "találmány".

"Világegyetemünkben minden rezgésekből áll." Nem tudom hogyan definiálná a szerző a rezgés fogalmát, de ez az egyik leggyakrabban alkalmazott varázsszó az áltudományos fejtegetésekben. Maradjunk annyiban, hogy ez az állítás vagy hamis (az ismert def. alapján), vagy a def. hiányában semmitmondó.

"Az emberek körüli Aurát részben elektromágneses sugárzás alkotja, ami a mikrohullámútól az infravörösön át egészen az ultraviola fényig mozog." Tehát "részben". Hogy mi a másik része, arra sehol sem találtam utalást, úgyhogy maradjunk az EM sugárzásnál. Ezt a "vaskalapos" tudósok is tudják mérni, mégsem akarja egyikük sem lefényképezni az aurát. (Leszámítva néhány számkivetett szakembert, akik jó pénzért szívesen...)

A látás fiziológiájáról:
Az EM sugárzásnak csak egy szűk tartományát látjuk, azt sem tökéletesen. Mivel csak 3 különböző színérzékelő receptorunk van, ezért különböző spektrumú fények is kelthetik ugyanazt a színérzetet. Ezen sajnos senki sem tud változtatni, még gyakorlással sem.
Az "expozíció növelése" bekezdés szinte egy az egyben butaság. Azzal ha sokáig bámulok valamit (pl. egy színt), nem fogom jobban látni, sőt! A "koncentrációs gyakorlatok" meg a "színek aurikus párjai" fejezet is ezen az optikai csalódáson alapulnak. Ha sokáig mereven (a retinán ugyanazon pontra vetítve) nézek egy színes foltot, pl. pirosat, akkor a piros színre érzékenyebb receptorok "kimerülnek", így ezután fehér felületre pillantva az eredeti színes folt helyén annak komplementer színét fogom látni. (Nevezhetjük aurikus párnak is, de minek adjunk neki még egy nevet?) Nem szeretnék esszét írni, pedig az ilyen cikkek tételes megcáfolásáról, saját ellentmondásainak bemutatásáról lehetne. De a tapasztalataim azt mutatják, hogy a természettudományos érdeklődésüket elvesztett emberek sokkal fogékonyabbak az olyan dolgokra, amiket 10 perc olvasás után, alapos ismeretek hiányában ELHIHETNEK, mint az olyan dolgokra, amiket esetleg kétszer-háromszor annyi idő ráfordításával MEGÉRTENI kellene.

Pietari:
- valóban, az auráról nem lehet klasszikus értelemben tudoányos értekezést írni, ugyanis a klasszikus tudomány nem tudja megmagyarázni. Ettől persze létezik.
- rezgések. Ha tudsz jobb szót a megmagyarázhatatlan rezonanciákra, ám élegyen.
- fizikai sugárzásokkal magyarázni: nos, ez valóban baklövés.
- az aura nem fotózható, nem mérhető, csak érzékekkel követhető, ezekre nincs mérőeszköz, a dolog lényegéből fakadóan, aki a lényeget figyelmen kívül hagyja - hogy tudniiliik kizárólag élőények hordozhatják ezt a valamit -, az csak tévedhet, vagy ha beszámol mérésekről, akkor becsap.
- bevett emberi szokás csalásnak minősíteni, amit nem értünk, ezt pedig nem értjük, csak érezzük, hogy van, esetenként tapasztaljk a jeleit, de ezek nem mérések, és nagyon szubjektívek.

Ja, és a glória. Kérdem én: miért ne lehettek olyan felnőttek, akikből nem sikerült kiirtani az aura látásának képeségét? A karizmatikus személyeknek az aurája is nagyobb, és ettől jobban érzékelhető.

- A cikkíró pedig megpróbált egy klasszikus értelemben vett tudományos cikket írni, a tudományos szakkifejezéseket használ, valódi tudományos tényekre alapoz, de csak látszólag, mivel rengeteg hibás állítást tartalmaznak a következtetései.
- A cikkíró szerint az élettelen dolgoknak is van aurája (elolvastam ám végig, alaposan :) ), elég elterjedtek az aurafotózások is, ha ezekben nem hiszel, akkor nem veled vitatkoztam.
- A megmagyarázhatatlan rezgések: A köznyelvben gyakran használnak hasonló kifejezéseket, mint pl "volt valami különös rezgés kettőnk között". Ha valakinek megemelkedik az adrenalin- , endorfinszintje, akkor nyugodtan használhatja az érzelmeinek kifejezésére átvitt értelemben. Az áltudományos firkászok viszont nem ezt teszik. A linkelt oldalt nem azért tartom "csalásnak", mert nem értem, hanem azért, mert túlságosan is értem.
- Annak az oka, hogy nem voltak olyan felnőttek, akikből nem sikerült kiirtani az auralátás képességét, lehet például az, hogy egyáltalán nem rendelkezik senki ilyen képességgel.
Én elég fiatal vagyok még, rengeteg dologra emlékszem élesen gyerekoromból. Vannak gyerekkori rajzaim is. És mikor anyukámat különös műgonddal tarkára színeztem, annak valószínüleg ugyanaz volt az oka, mint annak, hogy apukámat magamhoz képest óriásnak rajzoltam. A kisgyerekek is képesek érzelmeiket SZIMBOLIKUS eszközökkel kifejezni. A gyermekrajzok elemzésének a grafológiához hasonlóan bevett gyakorlata is van éppen ezért.

Nálam racionálisabb ember kevés van. A pasim keze gyógyít. Nem vagyok elfogult. Szedtem gyógyszert, ájulásközeli állapotba kerültem nemegyszer a fájdalomtól. Az orvosok nem tudnak vele mit kezdeni, csak a pihenés. Arra nincs időm. Ha ő kezelésbe vesz, másnapra sokkal de sokkal könnyebb, és lassan teljesen elmúlik a fájdalom.
Akkor ost ezt miek nevezzem? Forró a keze amikor energiát vagy mit ad át vele.
Higgyétek el, mindig is büszke voltam rá, hogy csak azt hiszem el, amit tapasztalok. De ezt most tapasztaltam.
Ha ez van, bármi lehet. és ha valaki bebizonyítja, akár tapasztalás útján is, én el fogom hinni neki.

És mi van, ha az igazság a kettő között van? Van rezgésünk, és ez akár látható is, színt is mutathat. Nem függ- e össze ez a rezgés testi egészségünkkel, lelki beállítottságunkkal, az egész lényünkkel? Lehet, hogy a "kékek" tényleg vibrálóbbak, érzékenyebbek, a "zöldek" harmonikusabbak, és így tovább.
Miért érzel valaki mellett nyugalmat, miért nem tudod elviselni, ha egy másik ember lép be az aurádba? Ilyen érzések vannak, ez biztos.
Mi van, ha ez látható is emberek számára?
Én azt gondolom, az evolúció és a világ kialakulása természettudományos szemmel semmivel sem képtelenebb, mint a külső erő beavatkozására utaló elméletek. Ilyenformán még akár aura is lehet, és látható is lehet.
De pölö egy aurafotózás után determinálni bárkit a természetét, tehetségét illetően butaság volna. ezek esetleg irányvonalak lehetnek, amik nem törvényszerűen hozzák a színhez kapcsolódó esetleges életutat.

Elf: az a gyógyító kéz ugyanazt a "rezgést" közvetíti feléd, aminek egy megjelenési formája az aura, csak egyes körökben reikinek hívják. Egyébként tök mindegy, minek hívják, a lényeg ugyanaz: van egy közeg, ami az élőlények közötti kommunikációra tesz képessé, csak attól van mindig helótom, amikor "tudományos alapon" meg akarják magyarázni, és ha nem tudják (mert egyébként nem is lehet), akkor jön ahülyítés, meg ami miatt nem is igen méltattam sokra a liknk mögötti cikket. hogy t.i. "paranormálisnak" írja. Na az mi? Az ismeretlent ne nevezzük már paranormálisnak, hogy aztán össze lehessen mosni mindenféle egyéb, tényleg csalásszagú humbuggal.
Doris: az aura színe sokat elárul, pl. az indigó, amiről nemrég volt szó, az átlagosnál aktívabb tudatú embereket jellemzi, és - szintén jellemző módon - ezt is betegségnek titulálják, és jól beleszarnak a morfinszármazékokkal.

Hogyan tudok Neked privát üzenetet küldeni?

Elf:
Elhiszem, hogy valóban átélted a fájdalom csökkenését és a melegség érzetet. Szerintem ez viszont nem (közvetlenül) a párod kezének hatása, hanem a saját elmédé. Az emberi szervezet rendkívüli dolgokra képes, koncentrációval, az agyunkkal érdekes dolgokat tehetünk. Az érzékelésünk is sokkal szubjektívebb, mint azt gondolnánk. Fájdalomérzékelést kutató orvosok például rájöttek, hogy a súlyos égési sérült gyerekek szenvedését az erős gyógyszerek hatásával összemérhetően enyhíti egy virtuális valóság játék. A kissrác a kötéscsere idejére kap a fejére egy ilyen 3D monitort (van ennek magyar neve? HMD - head mounted display), aminek segítségével egy virtuális hófedte tájon virtuális hóembert építhet. Más játékokkal nem működött, ami arra utal, hogy itt konkréten a hó látványa vált ki a szervezetből olyan reakciót, mintha tényleg valamilyen fizikai inger (hideg) érné a testet.
A gyógyszerkísérleteknél sem véletlenül alkalmaznak mindig egy placebo kontroll csoportot.

Ezekkel a misztikus rezgésekkel még mindig nem tudok mit kezdeni. Visszaverem a fényt, az egy elektromágneses rezgés. Sugárzok az infravörös tartományban is, mivel általában 36-37C° között vagyok. EEG-vel, MEG-vel mérhető az agyam által keltett elektromos, mágneses mező. Még jól mérhető radioaktív sugárzásom is van. Az pedig, hogy valaki jól érzi magát mellettem, vagy esetleg kellemetlenül, az már sokkal inkább az ő érzelmi állapotától függ szerintem (ami mögött pedig biokémiai reakciók állnak). Lehet hogy engem ugyanaz az ember máshogy "érez vibrálni", ha például elszív előtte egy füves cigit, vagy légyölő galócát rágcsál.

Jó kis parázs véleménycsere alakult ki :):):) Mindenkinek van igazsága a fentebb leírtakban.

kelgyo:
Nem akarom ezeket a jelenségeket tudományos alapon megmagyarázni. A jelenség létezésére szeretnék egy kicsivel objektívabb bizonyítékot, mint 1-2 kiragadott eset, emberi beszámoló. Vegyük például a kézrátétellel gyógyító embereket. Ők például sokkal hitelesebbnek tűnnének számomra, ha nem néhány konkrét történetet használnának referenciaként, hanem el tudnák mondani, hogy volt 300 beteg ember, ebből 100-at nem kezeltek, 100-at egy kézrátétellel gyógyítani nem képes ember kezelt, 100-at pedig ők maguk, és lám, láthatóan eredményes volt a munkájuk. Volt egy rokonom, aki daganatos betegség miatt hunyt el, ő is rendszeresen találkozott egy ilyen emberrel, akiről számos csodálatos történetet hallottunk több forrásból is. Rokonom története minden bizonnyal nem fog bekerülni ezek közé. Nem állítom, hogy nincsenek csodának tűnő, mai tudásunkkal nem magyarázható gyógyulások, de valószínüleg ugyanolyan gyakran fordulnak elő a misztikus rezgésekkel gyógyított emberek körében, mint a hagyományos kezelést kapók között.

Pietari: jellegzetes, egészséges szemlélődő felfogást érzékelek felőled, remélem, előbb-utóbb rájössz, hogy nem érdemes semmiféle analógiákat keresni a fizika világából. Egely György fizikus fejtegetéseitől is ezért akadok ki sokszor, mert ő is igyekszik elméleti síkra terelni a dolgot, bár jóindulattal, mert szeretné megérttetni másokkal is. De igazából ez nem sikerül.
A kéz felől átadódó energiát valóban az elme érzékeli, ez az a pont ahol kezded kapiskálni a dolgot. Azt elfelejtetted hozzátenni, hogy a másik elme meg közvetíti, mert különben nem lenne mit érzékelni. Így kerek egész.. :-)))
Nincs itt vita, egész jól összeadódnak a vélemények. Ha minden vita ilyen építő lenne, nem így állna a világ.

A "fizika világa" azért nem olyan elvont dolog. :) A fizika pont a minket körülvevő valódi világot és annak jelenségeit igyekszik leírni egzakt módon. A kézből átadódó energiákban továbbra sem tudok hinni. Egyébként foglalkoztat a dolog, kung fu-zni tanulok egy ideje, gyakorlom a tai chi-t is, de abban a formában nem hiszek benne, ahogy a tradicionális filozófia magyarázza. Mikor valaki puszta kézzel követ tör, szerintük egy testben áramló "energia" vagy "életerő" kerül felerősítésre és összpontosításra. Szerintem pedig egyszerűen koncentrációval sikerül áttörniük egy pszichológiai gátat, ami tudat alatt visszafogná az izmaikat, mikor egy kőhöz készülnek csapni az öklüket. Persze a megfelelő erőnlét és a csontok megedzése nélkül önmagában nem érne semmit az érzelmi akadály legyőzése. Láttak már olyan karate mestert, aki egy jégtömbön először a jobb öklét törte szét, majd a balt is. Az elszántságát azért értékelték...

Pietari: Nekem a placebot ne mutasd be, eü-s vagyok.
DE! Olyan nincs hogy én akarom, nem megy, aztán jön és sikerül. Gondolod, ha évek óta szenvedek, nem próbáltam már? Most működik, amióta kipróbáltuk. Amúgy nem kell mindenkinek hinni benne. Szerintem erről meggyőzni senkit nem lehet. Engem sem lehetett.
Energiavámpírok pedig igenis szintén vannak. Volt egy kolléganőm, van egy barátom, és volt egy alkalmi ismerősöm is, akik mellett olyan lettem 20-30 perc alatt mint egy hullafáradt ember. A deppressziójuk, az enerváltságuk teljesen elszívta az én maximálisan pörgős energiámat.

Elf: Szerintem nem kizárt, hogy korábbi próbálkozásaid során nem sikerült elérned ugyanazt a hatást. Hülye példa ez, de először Neonak sem sikerült átugrania egyik háztetőről a másikra a Mátrixban, pedig tudta, hogy megteheti, és rá is koncentrált. :)

Az hogy erről meggyőzni senkit nem lehet, az sajnos nem igaz: Szerintem nagyon szomorú, mikor szerencsétlen nyugdíjas néni emeltdíjas telefonszámon hívja a TV műsorban praktizáló távgyógyítót, először semmit nem érez, aztán miután letorkolja a mágus, hogy bizonyára nem koncentrál eléggé, azután mintha kis melegséget érezne...
Súlyos betegségüknek kiszolgáltatott emberek kihasználásából is elég sokan megélnek. De ha én kerülnék ilyen szerencsétlen helyzetbe, valószínüleg én is adnék egy esélyt a megmagyarázhatatlan energiákkal gyógyító embernek, annak ellenére, hogy nem hiszek benne. Nem hiszek benne, de ez nem azt jelenti, hogy biztosan tudom, hogy nem működhet a dolog, egyszerűen kicsit sem vagyok meggyőzve. És gondolom egy ilyen élethelyzetben az anyagiakkal se nagyon foglalkoznék.
Uri Geller "mentalista" csapatát már meg sem említem, az csak egy ártatlan showműsor ezekhez képest.

Ne, ne! Kérlek Pietari, ne keverjük ide ezeket a csalókat.
Én igen szűkösen szóltam eddig bele, mert azt gondolom, hogy módjával mindent. Valami van, lehet magyarázatokat keresgélni, nézni erősen az aurát, de ha mindezt csalásra használják, akkor az egész úgy rossz, ahogy van.
Ésszel azonban lehet ezeket kezelni.
Én nagyon óvatos vagyok- főleg mióta személyes ismeretségemben lett valaki skizofrén. Az egész az agykontrollal kezdődött nála. Most időről időre kórházban kezelik.
Mindent csak módjával. Főleg, ha ilyen kényes témáról van szó.
De az elutasítást is.
Vannak megmagyarázhatatlan dolgok, vannyk kicsit magyarázhatók, és vannak fizikailag bizonyítható dolgok.
És vannak csalások.
A határok pedig könnyen átléphetők.
Azt gondolom, legyen az ember nyitott, de józan.

Én még annyit hozzátennék Pietari korábbi bejegyzéséhez: a sokszázas statisztikákkal előjönni azért nem szokás, mert az ilyen, energia útján történt gyógyítások annál bennsőségesebb dolgok. Aki a számokkal kezd példálózni, annál a tisztesség kezd megroppanni. Ezt gyakorolni kell, nem statisztikákat gyártani a sikerekről.

Doris:
Pontosan ez a célom: nyitott, de józan embernek lenni. Ezért mindig meghallgatom azoknak az ambereknek a gondolatait, akik hisznek ezekben a dolgokban, elolvasom az ilyen cikkeket is. Valóban, vannak olyan állítások, amiknek igaz/hamis voltát nem tudjuk egzakt módszerekkel bizonyítani. A matematikában is léteznek eddig nem bizonyított "sejtések", amikben lehet hinni. Vannak olyan érdekes állítások is, amelyekről bebizonyították, hogy nem bizonyíthatók és nem is cáfolhatók. A csalókat azért hoztam fel, mert eddig én szinte mindig olyan érvekkel, magyarázatokkal találkoztam, amelyek bizonyíthatóan hamisak (lásd: a viaindító cikk). Ha nem ilyen volt, akkor pedig olyan, aminek az elfogadása vagy tagadása pusztán HIT kérdése. Nem bizonyította még senki, hogy Isten nem létezik, de azt sem, hogy igen. Ha bármelyik oldal bizonyítható lenne, akkor a hit mint olyan értelmét veszítené. Ha egy hívő azt mondja, hogy ő tudja, hogy létezik Isten, az egy más fajta tudás, mint amikor a matematikus azt mondja, hogy tudja, végtelen sok prímszám létezik. Az előbbivel csak filozófiai síkon lehet és van értelme vitatkozni. Egyáltalán mit fogadhatunk el létezőnek?

"Egyáltalán mit fogadhatunk el létezőnek?"
Na, ez az, amire azt tudom mondani: elfogadni létezőnek mindent LEHET, amihez vannak referenciák - ami személyes, egybehangzó tapasztalatokat jelenthet - de NEM KÖTELEZŐ. És itt jön be a korántsem hiszékenységnek, pusztán csak bizalomnak nevezett befogadóképesség. De ezt nem övezheti a folyton ott lebegő tudományos erejű bizonyítás igénye.

No a Mátrixot és a Gyurcsókt keverni bele egy ilyen konkrét, saját tapasztalati ténybe nekem kicsit erős. nem akarlak meggyőzni, úgyhogy én be is fejeztem, csak elmondtam egy konkrét tényt.

Elf: ezt már nem is akartam elíteni.
Gyurcsók csaló, bezsebeli a pénzt a hókuszpókuszaiért, a többi nem érdekes (neki).
Mátrix. Az megint egy más dolog, mint a hit, vagy az aura. Kritálytiszta, matematikailag szépen levezetett elv a film alapja, semmi más nem hiányzik hozzá, mint a számítógép elképesztő fejlettsége. Remélem, sosem következik be. A tudomány rideg számításait ismerve nem is tűnik képtelenségnek. Éppen e rideg fizikai-matematikai elv az, ami riasztó benne, hiszen nem tudni, mikor jut el a tudomány erre a szintre. De ennek semmi köze az aura érzékelésének ősi képességéhez, amit ráadásul nem is lehet semmiféle ma ismert tudományos fejtegetéssel magyarázni.

Még az előzőhöz: a gépek hatalma nem abszurditás. Sokakat foglalkoztat. Gondoljunk csak az eredetileg biológusból lett sci-fi író, Asimov robotikai fejtegetéseire. Nem hülyeség az, ha belegondolunk. De a terminátor első része. Félelmetes, de nem lehetetlen jövő. Ennél a mátrix sokkal rosszabb, mert nem fizikai hatalom, hanem keményen a tudat befolyásolását előrevetítő igen elborzasztó vízió.

Elf:
A Mátrixot nem egy újabb filozófiai vita indítása céljából dobtam be, csak valahogy érzékeltetni próbáltam az elménk irányításának nehézségét. Szoktam pl olyat álmodni, hogy tisztában vagyok azzal, hogy épp álmodom, tudom azt is, hogy akár repülhetek is, a repülés végrehajtása viszont nagy koncentrációt igényel, ugyanis el kell hitetnem magammal, hogy a valóságosnak tűnő körülmények ellenére ez most nem lehetetlen. Na, erről asszociáltam a filmre... Ha a fájdalmamat próbálom agykontrollal enyhíteni, szerintem az is hasonló probléma.

Gyurcsók pedig arra volt példa, hogy vannak meggyőzhető (kóklerság esetén félrevezetésről beszélünk) emberek. (Korábban írtad, hogy szerinted senkit sem lehet, téged sem lehetett.) A kókler bedobásával nem a saját élményedet akartam megkérdőjelezni.

Elf mutatta, milyen érdekes eszmefuttatásokba folydogáltak itt a dolgok. Csak annyit tennék hozzá, amit ő kifelejtett, hogy nemcsak azt a fájdalmat mulasztottam el, hanem egy elég csúnyán kiálló, és fájdalmas visszeret szinte visszasimítottam a lábába, amit szintén nem sikerült eddig semmivel, hiszen ami így egyszer kijön, az már csak kijebb megy.
Ez nem reklámértékű, és nem is akarom magam magasztani véletlen sem, csak eszembe jutott, hogy nem csak a fájdalom szűnt meg, hanem látható is volt a javulás.
Egyébként a kezem forróságát néhány éve fedeztem fel, és valójában nála próbáltam komolyan, szeretettel alkalmazni, és biztos vagyok benne, hogy a ráhangolódás (és az említett rezgések), a tudat, hogy képes vagyok rá (még ha nehéz is kezdetben elhinni, mig bizonyossággá nem lesz) összessége adta meg a sikert. Meglehet, ezt futószalagon nem tudnám (gyakorlat és tanulás után sem) biztosan csinálni...

Big Cat: köszönöm, megerősítettél abban, amit fentebb arról írtam, hogy ebben a témakörben a bennsőségesvég kizárja a többszáz bizonyítóerejű példa említését. A sikeres gyógyítások a gyógyító és a gyógyított között marad, sikernek érzik, de nagyobb a siker öröme, semmint hogy azt kifelé mutatnák.

Pietari: jelentem, a felhozott példák azért szoktak lenni, hogy valamit megpróbáljanak demonstrálni. Ergo: a rossz példák mögött sem a tévedést keressük, hanem a szándékot. Gyurcsók csalásain keresztül legalább akkora baklövés a reikit támadni, mint magyarázni, mert annak, amit ő a pénz kedvéérté csinál, annak semmi köze a valódi gyógyításhoz.

Gyurcsókkal csak általában ez emberek befolyásolhatóságára akartam rámutatni. Ezt utólag is kihangsúlyoztam. Máshogy már nem tudom leírni, sajnálom ha így sem derült ki.
Mellesleg: miért kezeljük tényként, hogy Gyurcsók csaló? Azért mert pénzért csinálja? Most komolyan. Én személyesen azért gondolom, hogy nem működik, amit csinál, mert hallottam, amikor elmagyarázta az egész hatásmehanizmust a tévén átadódó GHz-es rezgésekkel, és kicsit sem tudtam komolyan venni. Szerintem Gyurcsóknak is van bőven pozitív történetekből álló referenciája.

Így van. Ezek az energiák tévén keresztül nem működhetnek, márcsak azért sem - és ez az, amit a tudomány képtelen elfogadni - mert sem a tévé, sem más nem az a közeg, amin átadódik. És ezért tartom népbutításnak Uri Geller tévés sóját is. Az egyébként bizonyos körülmények között működő dolgot össznépi hülyítéssé degradálták.

A Gyurcsók példáért és a magyarázkodásért azért háborgok, mert ezek azok a közismert példák, amik hiteltelenné teszik az egyébként is nehezen bizonyítható tényeket.
Igazából a kétkedőknek mindenek előtt meg kéne próbálni, működik-e pl. az energiaközvetítés - amit fentebb Elfék emlegettek -, aztán beszámolni az eredményről. Ugyanis elvileg mindenki képes rá. Nem véletlen, hogy - teljesen ösztönösen - a szülő a gyerek fájó testrészére teszi a kezét, és láss csodát, ha átmenetileg is, de csökken a fájdalom. Az tök mindegy - és ezt kéne megérteni -, hogy ezt könnyű a pszichikumra fogni, vagy a hitre. De akkor miért működik annál is, aki szkeptikus? Sőt, miköznem elmondja - m ondjuk ötször - hogy ez úgyse működik, és a hatodiknál elakad a szava, mert megindul az energiaáram, és érzik, amit éreznek (hogy mit, az sem mindenkinél ugyanaz).
És visszatérve az aurára: azzal is az a "gond", hogy embere (élőlénye) válogatja, hogy miként érzékelik. Csak az eredménye mutatkozik meg (neonszínű rajzok, látszólag képteleségnek tűnő metakommunikáció, egyszerre kimondott szavak, egyik ember megkíván valamit, de mire kimondja, a társa már a küszöbön áll vele... ezeket azért soroltam, mert számtalan saját élmény van mögötte.)
Állítom, hogy Isten létére/nemlétére kevesebb érv hozható fel, csak egy picit figyelni kéne egymásra és önmagunkra.

A hívő pedig azt állítja, hogy Isten létére több érv hozható fel. Az egyik a túlvilág létezésében biztos, a másik pedig az újjászületésben. Az indián az esőtáncot veszi teljesen komolyan, nem tudnád meggyőzni fizikai és meteorológiai ismeretekkel, hogy esetleg nem működik. Azért, mert a döntése, hogy ő ebben hisz, közel sem annyira racionális, mint amennyire gondolja.

Ha eszembe jut egy barátom és egy percen belül megcsörren a telefon, ő keres, akkor mosolygok egyet és azt gondolom, micsoda véletlen egybeesés. Ilyenek történnek akár hetente. De erre azt mondom, hogy ez a nagy számok törvénye, és az a pszichológiai tény, hogy az erős érzelmekhez köthető emlékek (csodálatosnak tűnő egybeesések) sokkal jobban megmaradnak az emlékeinkben, mint azok, amikhez nem kötődik ilyen érzés. Például az, hogy számtalanszor gondolok valakire és valamire, aztán semmi sem történik. De öt perc múlva erre már nem is emlékszem.

Aki megnyeri a lottót, biztos benne, hogy ez nem lehet véletlen, ő már előre érezte, hogy ez fog történni. Én őt csak egynek látom a millió játékos közül (akik nagyon sokan érzik a szerencséjüket), és azt mondom, hogy várható volt, hogy x hét alatt nyer valaki. Ő persze az érzelmei miatt képtelen racionálisan látni a helyzetét, és a racionális magyarázat ismerete ellenére is jobban hisz az érzéseinek.

Ha egy pici, 23 fős osztályban 2 embernek ugyanazon a napon van a születésnapja, azt gondolják, ez nem lehet véletlen, ennek biztosan van valamilyen jelentése. Pedig egy ekkora társaságban ennek több mint 50% a valószínűsége.

Nagyon sokmindenre létezik racionális magyarázat, amit sokaknak nehéz elfogadni, mert a tudomány számukra a "rideg számításokat" jelenti, és azt gondolják, hogy ha a világ vagy az ember elveszti a misztikusságát, akkor utána kevésbé lesz csodálatos. Én nem így gondolom.

A tévén átadódó "rezgésekről": Szerinted nem adódik át, Gyurcsók szerint igen. Szerinted nincs az élettelen tárgyaknak aurája, Dr. Tom J. Chalko szerint pedig van, és ő ezért doktori címet kapott. Mi alapján dönthető el, hogy melyikőtöknek van igaza?

Na jó.
Fiamék tegnap környezet órán az iránytűről tanultak.
A gyerek közelíti a kezét a műszerhez, az meg összevissza rezeg és pörög. Le***ja az égtájakat.
Ingyen.
És nincsenek véletlenek- tényleg.
Amikor "A titok" jár a fejemben, megkapom levélben, filmen, ha a munkáért kérek segítséget, megkapom, ha auráról beszélünk, a saját fiam pörgeti meg az iránytűt.
Lotón még nem nyertem. De azt meg nem veszek, és NEM HISZEM, hogy valaha nyernék rajta. Az egy más kategória.

Az egész abból indul ki, hogy a racionálisan gondolkodók, mindenre magyarázatot és bizonyítékot keresnek, míg a (bármilyen) hittel bíróknak nem a rideg tudomány, és a statisztikai kimutatások kellenek, hanem valami, amit befogadhatnak, mert ők azt keresik, azt szeretnék.
Ennyi.

És akkor azt hogy magyarázza a tudomány, hogy én a nagy hitetlen is megtapasztaltam? Pedig baromira nem vagyok nyitott az ilyenekre, Cat a megmondhatója.... Jó mostmár kicsit nyitottab, de régebben... Ateista körben nőttem fel, a szocializmusban, apám tiltva volt minden hittel kapcsolatos dologtól, én a tudomány közelében dolgoztam, tehát csak azt hittem el, amit látok.

Doris:
Az iránytű érdekes, meg kell csinálni mégegyszer mondjuk a KFKI-ban, komolyan. Az iránytű elvileg a mágneses mezőre reagál. Ha fiad ilyet tud produkálni, azt tudják majd mérni. Ha ilyet nem mérnek, és valami más módon mozgatja az iránytűt, akkor az meg azért lesz érdekes. Az összeesküvés-elméletekkel ellentétben nem tüntetik el azokat az embereket, akik valami érdekes, nem magyarázható dolgot mutatnak.

Big Cat:
Hozzászólásod azt sugallja, hogy a racionálisan gondolkozók bizalmatlan, szinte emberi érzések nélküli emberek. Pedig született a történelem során sok racionálisan gondolkozó istenhívő. De nem gondolták úgy, hogy valamiféle olyan igazság birtokában vannak, amit a nemhívők egyszerűen képtelenek felfogni a makacsságuk miatt, vagy mert nem elég nyitottak. Egyszerűen csak hittek. Én, mint racionálisan gondolkozó, nem ragaszkodom ahhoz, hogy mindent megmagyarázzanak. Vannak dolgok, amikben csak hiszek. De ha két ember a két különböző véleményét megkérdőjelezhetetlen tényként kezeli, akkor azt gyanítom, hogy valamelyikük téved (lásd élő vs élettelen aura). És érdekel, hogy melyik lehet igaz. Mert ilyen kíváncsi természet vagyok.
Elf:
A tudomány ezt úgy magyarázza, hogy senki sem képes a 100%-osan racionális gondolkozásra, még a tudomány közelében dolgozók sem. Valószínüleg ez emberi mivoltunkból adódik. Általában az okozza a félreértéseket, amikor az ember nincs tisztában azzal, hogy az érzékei milyen könnyen félrevezethetők, az intuíció milyen gyakran téved, és hogy mennyire nehéz objektívan gondokozni valamiről.
Tapasztaltam már én is olyan dolgot saját magamon, amit máig nem tudok megmagyarázni. De ennek okát nem abban látom, hogy olyasmi történt, ami a tudomány szerint meg sem történhetett, hanem abban, hogy esetleg az én ismereteim hiányosak.

Az itt tárgyalt dolgok - aura, energia, stb. - kifejezetten az életttel kacsolatos "rezgések". Talán azért is nem tudják műszerekkel kimutatni, mert az élettelen anyag nem birtokolja, és kezelni sem tudja. Tök mindegy, ki állítja az ellenkezőjét, attól még az élettelen anyag nem fog megváltozni.
Az anyag "akarattal való mozgatásában" nem hiszek, pont a fentiek miatt, a mágneséggel nem tudom, mi a helyzet.
Elfék pedig abban erősítettek meg, hogy a hittől teljesen független, hogy működik-e, vagy sem.

Ja, Doris: a lottó. Megértem, hogy kételkedsz az Erő ebbéli odahatásában. De anyit azért segíthetnél az Erőnek, hogy legalább szelvényt veszel.... ;-)))))))))))

Az élő anyag is önmagában élettelen anyagokból épül fel. Az az anyag, amiből te is vagy, valamikor egy csillag többezer C°-os gyomrában alakult ki. És nagyon sokminden mérhető, ami az élettel kapcsolatos. Az, hogy mit nevezünk életnek, arról persze hetekig lehetne beszélgetni, de a nálunk sokkal okosabb emberek is nehezen tudnák megfogalmazni. A materializmustól elszakadva, misztikus dolgokat belekeverve egy esetleges definícióba pedig olyasmit kapunk, ami érdekes beszélgetések táptalaja lehet legfeljebb, de nem viszi előrébb az ismereteinket.

Pietari: nem is olyan rég, még azt mondták a Föld lapos. Aztán fejlődött a tudomány, és most már úgy néz ki, hogy gömbölyű. Nem lehet, hogy ezek olyan dolgok, amikkel a tudomány még nem tud mit kezdeni, vagy esetleg nem s akar egyenlőre? Az ókorban sőt később is, tilos volt bocolni. Nem is tudtak sokat az emberi szervezetről. Aztán jöttek az uttörők és lám.... No ezzel kapcsolatban is lehet, hogy 100 év vagy kevesebb múlva egészen más dolgokat fognak állítani a tudósok. Tán nincs olyan műszer, ami mérhetné, vagy nincs olyan tudós, aki mérni akarná.
Tudod, lejöttünk a fáról, és azóta csak fejlődünk, okosodunk, ki tudja mik vannak még, amikről tudomásunk sincs, nem hogy mérni tudnánk azokat.
Pl a szerelem sem mérhető, de létezik. Vagy pl a lélek. Jó, ne legyen kézzelfogható, de valamitől vannak érzelmeink, valamitől fájnak a dolgok, valamitől szerelmesek leszünk. Máspedig ezt még senki nem tudta megmondani hol van az a szerv, ami ezt okozza.

"- És így jöttek rá, hogy a Föld banán alakú.
- Érdekes... És mondd csak, hogyan is lehet birkavesével földrengést megelőzni...?"
(Gyaloggalopp) :)

Pietari: lám, az élet sem meghatározható. Az a sok-sok kísérlet, amelyek során sikerült szinte minden anyagát előállítani az életnek, alapjaiban mégis sikertelen volt. Ugyanis minden meg volt bennük, csak az élet nem. Nézz utána, érdemes: Oparin kísérletei mérfölkőnek számítanak, vagy Gánti Tibor Az élet princípiuma című könyvét átlapozni. Gánti remek elmélkedése még a sejtosztódást is megmagyarázza, de azt, hogy ebből hogyan lesz élet, azt még senki sem tudta megmagyarázni - csakúgy, mint az élet adta energiák eredetét. Dehát ha az élet lényegét nem érjtük, akkor hogyan értenénk azt, ami belőle következik.
Egyszerűen nincs meg az a határvonal, ahol az élő anyag és az élettelen közötti - nyilván nem túl széles - mezsgye van, és legfőképp azt nem tudja senki, hogy hol van az átjáró.
Talán a keleti hitvilág - főleg a hinduk - nagyon közel vannak ehhez a hídhoz, de ők sem tekintik magukat mindentudónak, és bizony - ismerjük el - mi meg őket sem értjük igazán.

Elf:
Hogy sokáig laposnak tartották a Földet, vagy azt gondolták, hogy a Nap kering a Föld körül, annak elsősorban vallási okai voltak. Valóban voltak nagy mérföldkövek a tudományban, de szerintem nem nagyon találsz arra példát, hogy egy már elfogadott elmélet szöges ellentéte igazolódott volna be. Einstein relativitáselmélete után nem dobták ki Newton tételeit, mert azok bizonyos körülmények között (ha úgy tetszik Einstein által megalkotott modell speciális eseteként) továbbra is nagyon jól működnek, használhatók. És a mai tudományt sem ildomos összemosni az ókorival / középkorival. Akkoriban még a nyilvánvalóan érzékelhető, a szemünk előtt zajló jelenségekre keresték a magyarázatot, a XX. század elején viszont már olyan dolgokra jöttek rá papíron, pusztán elméleti síkon, amiket aztán csak évekkel, évtizedekkel később sikerült kísérlettel is igazolni. Azért ez már egy egész más szintű ismerete a világnak.

És hogy mennyire nem vaskalaposak és makacsok a tudósok:
Amikor megbecsülték a Nap tömege és teljesítménye alapján, hogy hány éve éghet, olyan kis szám jött ki, hogy Darwin majdnem kukába dobta az evolúcióról alkotott elméletét. Szerencsére megmaradt, és azóta kiderült, hogy a Nap nem kémiai égéssel fűt minket.

Elég sokféle érzést tudunk azért mesterségesen is létrehozni ma már mindenféle hormonokkal. Nem mondom, hogy felírták a szerelem képletét, de azért mindenképpen érdekes. Vagy érdekes például, hogy lesz egy normális családapából pedofil, aztán mikor az agyában daganatot találnak és eltávolítják, hirtelen elmúlnak a beteg gondolatai.

Pietari: a hoomoszexualitás is agyi probléma, mégpedig genetikailag meghatározott, azaz veleszületett (ezért van az, hogy nincs kockázata a meleg párok gyerekvállalásának, hiszen a melegek hetero pároktól születnek, amit ugyebár nem tartunk abszurdnak). Az agyi működés és az egyed viselkedése részben magyarázható - de az sem teljes mértékben! -, ám az univerzális tudathoz legalább két ember kell, egyik aki "közvetít", a másik, aki veszi az "adást". Na, erre az agyi tényező sem hoz semmilyen megoldást.

Az univerzális tudattal az a bajom, hogy nem tudom, micsoda. Ez olyan mint a gondolatolvasás? Sajnos még nem voltam ilyennek szemtanúja, és nem is találtam sehol olyan dokumentált esetet, ami hihetőve tenné.

Az érzelmek működését lehet hogy nem tudják még 100%-osan magyarázni, de rengeteget tudunk arról, hogy milyen szerepet játszik ebben a hipotalamusz meg az agykéreg. Lehet már mesterségesen érzelemeket elnyomni, gerjeszteni. Fizikai kölcsönhatásba léptünk volna az állítólagos lélekkel?

Lélek (Magyar Nyelv Értelmező Szótára):
- Kezdetleges felfogás szerint az emberi szervezetben az élettevékenység föltételezett végső, többé-kevésbé anyagszerű hordozója, amely a testet a halál pillanatában elhagyja.

- A kereszténység és némely más vallás tanítása szerint az emberi személyiségnek anyagtalan, fizikailag nem érzékelhető, Istennel rokon, halhatatlan hordozója, mely magasabb rendűvé teszi az embert az állatoknál.

- Az érzékelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás, értelem, akarat stb. jelenségeinek és folyamatainak összefüggő egésze, mely a központi idegrendszer folyamatain alapul.

...

Az utolsót tudom beilleszteni a világról alkotott képembe, és ez szerintem magyarázható lehet (majd egyszer) tisztán materialista alapon.

a test az test..anyag.....a lélek az te magad vagy...ha úgy etszik információs adatbázis és teremtő energia elegye...önmagadról leképződött energiahalmaz..lehet ezt aurának is hívni..de az inkább a test energia - információs bázisa..a lélek nem most találták ki a naphoz hasonlatosan ennek a energia és anyaghalmaznak a közepében a szívben foglal helyet...ne keresd baromi pici.....
csavar az egészben hogy az anyag is energia csak nagyon sűrű...gondolj itt mondjuk a megfagyott gázokra..ehez hasonló..ha nem hihető akkor gondolkodj el hogy ha el kezded az anyagot bontani és eljutsz a legelemibb részecskékig..utána csak energiát találsz..valahol az anyagi minőség elvész...gondolj az atombombára...energiává alakul nem is kevéssé...hová lesz ot az anyag?
szóval energiák vagyunk barátaim..testünk ennek sűrű leképződése ugyan úgy mint az anyagként érzékelt valóság azaz a világ...de a teljeségnek ez bizony kicsiny hányada mindössze...létod az ultraibolya sugarakat ..nem? pedig léteziknek...ahogy a hő is másodlagosan érzékelhető a bőrön .vagy lángként látod..de az ne maga a hő..az az infravörös ...tudod a mi a távirányítót is működteti..látod?.na látod...-)
A teljes valóság töredékét érzékeljük..és mág parányibb részét értjuk..ennyit a csodákról.

Na, ehhez nem tudok sok kommentárt fűzni, ez inkább valami szabad versnek tűnt nekem. De a modern fizikát ne erőszakoljuk már meg ennyi butasággal. De komolyan. Ha valamihez nem értünk, az nem baj, de na akarjunk úgy csinálni mintha... Azt se mondta soha senki, hogy amit nem látunk, az nem létezik.

Na én eddig nem szóltam,csak olvasgattam a beszólásokat. Pietari-Hogy lehet, hogy álmodban repülsz (ami melesleg velem is sokszor megtörténik), de a lelki jelenségekben nem hiszel. A gondolati hid mond neked valamit? Különben nagyon emlékeztetsz valakire..... egy szkeptikus barátomra
Az érveléseid inkább arra hagynak utalni, hogy nagyon szereted a magad igazát.... Voltál már valaha szerelmes? Mert ha nem akkor nem is értheted. Kémia ide, kémia oda, mégsem abban leszünk szerelmesek akiben éppen célszerű lenne.

Gilyankata:
Hiszek a lelki jelenségekben, de ezek szerint nem olyan lélekben hiszek, mint amiben ti. (Lásd 4-gyel feljebb...) Tudok álmodni, vannak elvont gondolataim, ha valami kemény drogot kipróbálnék, talán még hallucinálni is tudnék. Miért ne lenne erre képes a központi idegrendszer valamiféle misztikus, halálom után is létező, hozzám tartozó rezgő entitás nélkül? A gondolati híd nem sokat mond.
A második bekezdésedet nehez tudom értelmezni. Egyrészt nem hiszem, hogy az igazságot személyhez kéne kötni. Az pedig, hogy az ember nem racionálisan választja ki hogy kibe lesz szerelmes, sosem volt vita tárgya. Vagy mit értesz célszerű alatt?

Kata: az álmodban repülés az bizony más téma, de nagyon! Gondolj csak bele: azt érzi az ember - az is, aki sohasem (????) úszott - hogy lebeg.
De! És most jön a DE! Aki még nem úszott biztos, hogy tényleg sohasem úszott? Gondolkozz csak! A méhen belül miben voltunk? És ott egész véletlenül nem lebegtünk? Akkor már meg is van a magyarázat. A lebegéses álmok érzete EMLÉK. De azért nem fogjuk fel, mert arra nem emlékszünk, hogy a méhen belül voltunk. A tudat alatt viszont ott van.
Egyébként szerintem a halálközeli élmény sokak által leírt alagútjelensége is a születés emléke lehet.
Lám, mire képes a tudatalatti!
De a népmesék sárkányai már csak a kollektív tudat maradványa lehet, emlék nem lehet, mert ember még nem volt a dínók idején, mégis igen élesek ezek a mesés elemek.

És ha már a kémiáról esett szó...
Gondviselés ide, hit oda, tagadások amoda, azért az anyagok világában is vannak csodák.
Íme:
Egy olyan ötvözetet ismerünk, aminek alacsonyabb az olvadáspontja, mint az összetevőké, és egyben kemény, és jó vezető, valamint tapad más fémekhez. Ez a cin, vagy forrasztóón. És láss csodát, nem is nagyon lehet lehet forrasztani csak az a három fémet, ami - véletlenül? - alkalmas elekrtronikus berendezések készítésére (arany, ezüst, réz), mert igen jó vezetők, és pont rajtuk fut olyan jól a cin. Érdekes egybeesés, nem?

Egyszer beszélgettem egy emberrel, aki többször is volt a klinikai halál állapotában. Ő nem emlékezett alagútra és fényre, úgyhogy sajnos erről nem tudtam faggatni. Viszont én már - azt hiszem - láttam azt(?) az alagutat. Szerencsére nem halálközeli élmény volt. Először kezdtem fakóbbnak látni a színeket, majd elmosódtak a kontúrok, és kezdett beszűkülni a látóterem. A hangokat is mintha távolabbról hallottam volna, és az egész olyan furcsa érzés volt, amihez hasonlót addig nem éreztem. Nem mondom, hogy ez kifejezetten olyan volt, mint egy alagút, de ha valaki hasonlót élt át, elképzelhető, hogy ezt érzékelte. Egy repülőgépen ültem egyébként, és mivel nem voltam hozzászokva a nagy gyorsuláshoz, egy manőver során eszméletvesztés közeli állapotba kerültem.
A sárkányos dologra is olvastam valahol egyszer egy nagyon racionális magyarázatot, de ez most nem ugrik be, úgyhogy ma már nem kekeckedem többet.
Szép estét :)

pietari:
a "modern fizika" próbálja az univerzumot erőszakolni....
nehezen megy mert nem egy fajsúlyú a történet..
a szabad vers szebb műfaj mint a kötött telme száraz önismétlése
egyébként önmagát tudósnak való emberek állították egykorom mely szerint a vízen nem lebegő anyagból ostobaság hajót építeni....
a fizika és a tudomány kétségbeeseten próbálja eltitkolni saját hiányosságait és igazolni létének jogosultságát...as kvantumfizika a határait feszgeti és lassan térdre kényszeríti..
emlékezz milyen dühösek voltak mikor valaki azt merte állítani hogyí a föld gömbölyű és nem lapos..
egyébként további vitába nem bocsájtkozok...a leírtakat azoknak szántam akik gondolkodnak és nyitott az elméjük..
a világ benned van és olyan amilyennek hiszed..ha nem is hiszed.

gurumenta: tökéletesen egyetértek veled.

Az alagútról: 11 év intenzív osztály munkája után, sokan de sokféleképp mesélték. Én ezt nem ideillőnek tartom, az emberben , ha megváltoznak az életfunkciók, halucinációkat válthat ki. Bár sokan magyarázzák azzal, hogy lelkük elhagyta a testüket és felülről nézték végig az egész újraélesztésüket. Sőt, volt aki elmondta mit látott a lámpa tetején, ami az ágya felett volt, és tényleg... De ez egy másik történet.

(viszont Dorisnak köszönjük a lehetőséget a vitára) :)

Na jó, muszáj írnom. Gurumenta, olvasd vissza miket írtál. Kritizálod a fizikát, a modern fizikát, miután bebizonyítottad, hogy elég felületes ismeretekkel rendelkezel róla. Kétségbeesetten próbálná igazolni a tudomány a létjogosultságát?? Nézz körül a világban, mennyi minden működik ezeknek a kötött elméjű, szerinted gondolkozni nem képes, nem nyitott elméjű embereknek köszönhetően. Nekem egy Neumann János például sokkal nyitott elméjűbb, mint egy filozófus, aki szabadjára engedi a fantáziáját, és olyanokat bír mondani, hogy "a világ benned van". Az ilyen l'art pour l'art beszólásoknak nem sok értelmét látom azon kívül, hogy unalmas perceinkben szórakoztathatjuk magunkat ilyesmivel. A hiányosságait sem igyekszik eltitkolni a tudomány. A megoldatlan problémák, megválaszolatlan kérdések nyilvánosak, és sok pénzt szoktak kapni a megoldás megtalálói. A magasröptű megjegyzésekből és a további vita kerüléséből azt a következtetést vontam le, hogy magadénak érzed a végső igazságot. Jó neked.

tudom mit írtam...nem szükséges visszaolvasnom...

én nem személyeskedem...te jelzőkkel illetsz..

sajnos ebben a témába pl.AURA te tűnsz műveletlenek ...pedig au aura e téma icipici morzsája....és számodra ez is nagy falatnak bizonyul...

Ismered Neumann Jáos Álláspontját e témákban ha már példálózol vele?

Einstein mondta:" ahol a tudomány végződik ot kezdődik Isten"

az igazság tőlem független ..és tőled is..

nem állítottam hogy jó nekem...

sokat beszélsz magadról...szűkös kis világ...szerinted..

Belekukkantottam a blogodba is, Gurumenta.
"a hit a bizakodás és a tudományalapú ateizmus csap össze"
Komolyan ez jött le? Szerintem nem erről szólt. Rosszul fogalmazok talán.

Szóba került már Einstein is, és a hite. Ezt nem írom le mégegyszer, mint ahogy a lapos Földes dolgot sem.
Egyébként Einstein mondta azt is, hogy "Isten nem kockázik." Aztán Heisenberg bebizonyította, hogy pedig de. Na bumm, ő sem volt tévedhetetlen.
E témákban nem ismerem Neumann álláspontját, gyanítom, hogy nem is sokat foglalkozott az aurával, ettől még tarthatom rendkívüli elmének.
Azért írom ki kényszeresen minden 2. mondatomban, hogy "szerintem", mert igyekszem különbséget tenni a tények és a vélemények között, nem azért mert egoista vagyok.

Köszönöm Elf

pont erről beszélek a tudomány mindig cáfolja önmagát...pénzért..te mondtad....
a téziseit váltogatja ahogyan képviselőit is..a produktuma pedig..mert bizony ez a lényeg...állandó magyarázkodásra készteti önmagát....
mellesleg lasan hazavágják a bolygót a haladás jegyében..és fűtve a mérhetetlen egoizmustól és és telhetetlenségtől...
nincs vezérlő etika..csak folyamatos hurrá hangulat...

azt írod Tai-chi-zol....hmmm..csak tornázol..a tai-chi az teljesen más...az nem a materialistáknak van...mondjuk az aerobik..na ja...

a tények nem a földön születtek emberek koponyájában...

a tények fügetlen létezők...

"A tudomány mindig cáfolja önmagát."
Ez is egy ilyen függetlenül létező tény egy olyan embertől, aki valószínüleg nem sokat tud a tudományokról vagy a tudománytörténetről.
"A kvantumfizika a határait feszegeti."
"A nemzetközi helyzet egyre fokozódik."
Sajnálom, hogy ennyire, köszönöm az együttgondolkozást azoknak, akik partnerek voltak ebben, holnap reggel korán kelek, tornázok.

Elf:
Sajnálom, hogy ennyire egy húron pendülsz Gurumentával. Hogy tökéletesen egyetértesz vele, te aki racionális és az egészsésügyben dolgozik.
Mennyivel szebb lenne az orvosok munkája, ha nem lenne röntgengép, CT, PET... Ha ezek az a mérhetetlenül egoista tudósok / mérnökök nem erőszakoják meg a világot korlátolt elméjükkel. Ezek, akik tegnap még azt mondták, hogy a Föld lapos! Hah! Miért hinnénk nekik ezek után? Mikor állandóan önellentmondásban vannak? Pitagorasz tételét is csak a kötött elméjűek próbálták megérteni, akinek szárnyal a tudata, az láthatja, hogy nincs értelme, hisz valószínüleg hamarosan pénzért megcáfolja majd egy másik etikátlan, rögtön azelőtt, hogy nekiállna hazavágni a bolygót. Telhetetlenek ezek. Szerencsére nekünk nyitott az elménk, és láthassuk mindezt a gazemberséget.

Pietari: nem ismersz, ne ítélj, főleg ne személyeskedj, azt nagyon nem szeretem, főleg más blogján ne. Olvass figyelmesebben. Már nem dolgozom az eü-ben és nagyon is hitetlen vagyok az ilyen dolgokkal szemben. De elfogadom, hogy vannak dolgok amiket nem ismerünk, és ha bebizonyítják hogy létezik vagy megtapasztalom, elhiszem. Feljődünk, minden, az orvostudomány is.

Hát már megint nem tudom megállni, hogy ne szóljak be.
Pietari- te mindenkit rendre utasítasz a te NAGY TUDOMÁNYODDAL. hahahaha. Ez a blog nem arról szól, hogy ki mennyi lexikont tud elolvasni, ez ma olyan bagatel... mert látod, ha valamiről tudni akarok, csak lekeresem a netet és máris hozzászóltam. Nem. Itt inkább mindenki a saját véleményét fejtegeti ki, mindannyian még keressük önmagunkat, de te? Te már egy kialakult példányka vagy, bár amint gyanítom még nagyon fiatal. Mosolygok, mert valamikor én is azt hittem, a világ közepe vagyok, aztán a világ az orromra koppintott, de jó nagyot. Azóta már csak azt tudom mondani, minél többet olvasok, tanulok, annál inkább arra jövök rá, hogy milyen keveset is tudok. De te barátom, szerintem még nem is tudod mit akarsz? Végigolvasva a komentjeidet, arra kellett rájöjjek, hogy azt se tudom te ki vagy, Jó jó a sok ilyen olyan elmélet, azt mind értem, de te Ember te hol vagy bennük? Hol vannak az érzelmeid, gondolataid. Ne a nagyokat idézd.... add önmagad. Olyan amilyen de lehet értékesebb mint ez a sok lexikális szöveged. Mi itt mindannyian bevállaljuk magunkat, de te? Te mit válalsz?

Emberek! Úgy látom, van itt, aki a vitát rosszul értelmezi. A vita lényege nem az, hogy egymás meggyőződését kritizáljuk, hanem hogy megismerjük. De tán még a meggyőzés sem fontos. A személyeskedés, legfőképp a másik blogjának említése, így annak bevonása már övönaluli, aljas dolog. Pietari: gondolkozz Ember! Érvek, érvek, ha mások is mint a mieink, de tartsuk már tiszteletben egymás gondolatait.
Bocs, de ez nem vitaszellem. Nem élünk a sötét középkorban, hogy boszorkányt kiáltsunk, ha valakinek más a véleménye. Nem kell az érveket elfogadni, lehet elklenérvekez felhozni, de ne akarjuk meggyőzni egymást a SAJÁT VÉLT igazunkról.

Ja, azt azért meg kell jegyeznem, hogy valahogy itt úgy tűnik, mégiscsak kiütközik a kollektív szellem, ami azért elég ütős. Nem? Vajh miért?

Azt hiszem, Pietari éppen önmagát adja. Valószínűleg igen racionális, és sok tudományosat olvas. Szerintem nagyon szokta bosszantani, ha valamit nem ért, és igyekszik megkeresni a reális válaszokat rá. Gyanítom, nem túl sok megmagyarázhatatlan dologgal találkozott. Bosszantja, ha valakik ilyesféle dolgokról beszélnek.
Kinek hogy könnyebb az élet.
Egyszer egy tudományos filmben mondták az élet kialakulásával kapcsolatban, hogy annak az esélye, hogy a világtengerben úszkáló sejtecske éppen olyan hőmérséklete, olyan tápközegben volt, hogy elindulhasson a fejlődése, és abból majd egy olyan lény fejlődjön, mint mondjuk egy amőba (az emberről nem is szólva), szóval ennek az esélye éppen annyi, minthogy egy szerelőcsarnokba belecsapjon a villám, és ettől egy Boing összeálljon magától.
Azért nagyon jól megáll ez a fajta elmélet is a világban.

Nem volt célom senkit rendre utasítani, azt sem hiszem, hogy több ítéletet mondtam volna, mint amennyit kaptam.
A tudást értéknek tartom. Ezt persze nem a lexikális tudással mérjük, látni kell az összefüggéseket. Ha valamit lekeresel a netről, az szerintem maximum egy felszínes tudás, ilyen ismeretekkel ne törjünk pálcát mondjuk a fizikusok feje felett.
Én se jelentettem ki kategorikusan, hogy márpedig aura nem létezhet. Elolvastam a cikket, amit Doris ajánlott, és megállapodtunk, hogy valószínüleg rosszul közelíti a dolgokat. A miérteket és a hogyanokat keresem, ezt szerintem nem lehet száraz tények nélkül, pusztán az érzelmeink költői stílusban történő előadásával megtenni. Az igaz, hogy így sokkal szürkébbnek tűnik az egész, de alapvetően nem filozófiai beszélgetést próbáltam kezdeményezni. Ettől még gondolkodó, érző embernek tartom magam. Valószínüleg ez a fórum tényleg nem a legjobb hely volt ehhez, ezért elnézést kérek.
Egy percig se hittem, hogy én lennék a világ közepe.
A racionális gondolkozást tisztelem, az ilyen-olyan száraz elméletek mögött is mind emberek sokéves munkáját látom.
Nagyokat idézgetni sem én kezdtem, de nem is látok benne semmi kivetnivalót.

Pietari, szerintem semmi gond nem volt ezzel. Volt vita, és ez itt is megállja a helyét. A komment nem arra való, hogy a poszt íróját dicsőítsük benne. Elolvastad, voltak gondolataid- kész, ez így jó. Legalább gondolkodtunk a dologról- jómagam azzal kapcsolatban is, amit Te leírtál, és amit a többiek is. Jó volt ez így, és nem kell mentegetni magad. Biztos, hogy érző ember vagy, és nyilvánvalóan tiszteled a tudást és a racionalitást.

Na végre van egy érző emberkénk, Pietari érző ember!!!
Most meg én idézek, mellesleg imádok idézni, még ha néha rosszul csinálom is.
"Nem az az ember a talpán aki üti, hanem aki az ütéseket állja" lehet, hogy másképp van? A lényeg úgyis az.
Azért emberek ügyes gyerek ez a Pietari. Képzeljétek ekkora nagy duma nem kerekedett volna ki ha nincs ő. Én kifejezetten élveztem olvasgatni ezt a konstruktiv vitát.
Szerintem a társaság máskor is szívesen lát, amért másképp gondolkozol....

Köszönöm szépen.

Kelgyo:
Igazán nem akartam senkire ráerőszakolni a véleményemet. A véleményem az, hogy aura valószínüleg nem létezik. Elfogadom, hogy más emberek hisznek benne, az viszont zavar, ha saját véleményüket tényként kezelik, és ezért a másikat nem tartják nyitott elmének.
Albert Einstein (ha már ennyit emlegettük) hitt Istenben, biztos komoly oka volt rá. Én ezért tisztelem őt, annak ellenére, hogy én nem vagyok hívő. De valószínüleg ő sem tartana engem emiatt szűklátókörűnek, mert bármilyen erős is a hite, a hit az "csak" hit és nem bizonyosság. Őt nem piszkálnám azért, hogy ezt elismerje.
Gurumentának egy másik nyilvános helyen a témához fűzött gondolatát ide átemelni nem éreztem övön alulinak. Legalább ennyire övön aluli vagy személyeskedő lehet megkérdőjelezni, hogy képes vagyok-e nyitottan gondolkozni, rendelkezem-e önálló gondolatokkal, voltam-e szerelmes, nagykorú vagyok-e már :).
Gilyankatának még:
A sok lexikális szöveg között azért szerintem bőven kiderültek a saját gondolataim és az érzéseim, amiknek a létét sosem tagadtam :)

Na, ez tetszett, Pietari. :-)))))))) És az kétségtelen, hogy nélküled egyhamar elapadt volna a diskura. :-)))
Bocs a hasonlatért, de itt a Te szereped olyan volt, mint Várnagy Elődé a Jóban rosszban sorozatban, vagy Jockey Ewingé a Dallasban, Leoncioé a Rabszolgasorsban. Hálátlan, de nélküle nem lenne élet ebben a beszélgetésben, nem jött volna elő ennyi érv, és - szerintem - nem okultunk volna ennyit belőle. (Hogy jól értsd: én a filmekben mindig a főgenyák szerepét tartom a legnagyobb színészi bravúrnak, mert kurva nehéz lehet egy ilyet jól eljátszani. Egy pozitív hősnek nincs súlya, mert temészetes.)
Ezt - komolyan! - ved dícséretnek. :-))

Egy dolgot hadd írjak ide, bár látszólag kicsit ellentmond annak, amit az élettelen dolgokról írtam
Az emlúlt nyáron Sedonában a Bellrock meredélyén kirakott gyógyító kör - kis kövekből kirakott kör - közepén állva tökéletesen érezni lehetett a kör alatt lévő vortex energiáját.
A vortex valószínűleg a magas vastartalmú homokkőben rejtőző mágnesesség keltette örvényáram, és a sivatagi hőségben az ember a feje búbjáig érzi a remegő hőhullámokat. Ez nem kamu, ha más mondja, nem hiszem el, de ott volam, éreztem. Más kérdés, hogy az ott élő navajo indiánok valószínűleg nem értették az okokat, csak a gyógyító hatást tapasztalhatták, nem véletlen, hogy misztikus hittel övezték.

Én egyébként kívánom mindannyiotoknak, hogy eljusson egy-két ilyen helyre, hátha a szkepticizmust is kicsit enyhíti, és elgondolkodásra sarkall. Aki rendszeresen tapasztal ilyen nehezen - vagy egyáltalán nem - magyarázható jelenséget, az elgondolkodik, és nem szabadul ezektől az érzésektől. Ez persze remekül megfér a racionális gondolkodással.