Amúgy meg nem annyira tudom értékelni, mikor valaki beírat időpontot magának, aztán arra sem képes, hogy odanyekkentse egy telefonnal, hogy áááá, bocs, nem tudok menni, mert éjjel valami isteni csoda folytán lemállott a lábamról az a kétujjnyi berepedt felhám, amit neked kellene levakarászni róla úgy öt perc múlva. Szóval csak nyugodtan éld az életed, felesleges puccba vágni magad és a műhelyed, és nem belefogni semmi másba, hanem rám várni még vagy fél órát bízva abban, hogy csak elaludtam a tegnap éjjel hosszúra nyúlt kufircolástól.....na, ennyit azért én is megérdemelnék, nem igaz?