Néha szeretnék valaki más lenni.
Jó lenne a Föld túlfelén lakni és most az igazak álmát aludni mondjuk valahol a nyugati parton. Jó lenne annak lenni, aki a rizsföldeken mászkál széles kalapban, térdig vízben. Valakinek, aki a menyasszonyi ruháját próbálja éppen, vagy meghalni készül. Szülő nő is lennék most és születő gyermek. Pincér Mallorcán, vagy afgán szabadságharcos.
Valaki, aki egy büfében dolgozik a Balaton partján, vagy szörfözést oktat a tengeren. Szeretnék ott ülni a vonal másik végén és kipróbálni azt az életet, amit épp most te élsz.


Olyan lennék, mint egy báb és ráhúznám magam más- más életekre. Aztán visszahúznám magam saját magamra és emlékeznék mindenre.

Remélem, sok- sok életem volt már és mindaz, ami én vagyok, ebből gyúródótt össze. Remélem, voltam már várkisasszony, küszködő jobbágy, forradalmár, mártír, írónő, piaci kofa, kurtizán és jazzénekes. Remélem, megjártam már a világ minden szegletét és kipróbáltam mindent, ami teljessé tehet.