Kérem szépen, olyan helyen voltam tegnap, hogy ihaj. Strandolás egész nap, de nem is akármilyen.
Megtekintettük a kiskunmajsai fürdőt. Csodás hely. Van öt csúszda körülbelül, jacuzzik, tekergők, hullámzók, szabad víz- minden, amire vágyhat valaki egy forró nyári napon.
(Itt jobbra ismét egy láthatatlan "tovább" link várja a kattot)
Csúszda I. : A legszolídabb. Kb 8 méter széles, lankás, lefelé négy „pattintóval” bélelve. Gyermekek félúton elakadnak, utána kézzel lökik magukat, nagyobb testű felnőttek kellő lendület után másfél méter magas faros ugrásokkal haladva csapódnak a vízbe. Használat előtt érdemes zsírpárnákat növeszteni az altájra, hogy a pattanós utazás csontos koppanásával ne zavarjuk a többi fürdőzőt.
Csúszda II., III. : Meredekebb eséssel, magasabb toronnyal felszerelt játékok. Minimum 200 km/h sebességgel szánkázol lefelé tetszőlegesen popsin, hason, mellen, arcon. Azt gondolod, kezedben tartod a dolgokat, valójában a szabadesés állapotába kerülsz az elrugaszkodás után azonnal.
Csúszda IV, V.: Az igazán bátrak szórakozása. Tekergők, bújkálók, csavargók. Erős izgalmi állapotot, szívdobogást, vérbőséget okoznak nem csak a használónak, de hozzátartozóinak is. Kiváló lehetőség a gátlások levetkőzésére; itt még az is visít, aki amúgy egész életét a közöny sivár mezején éli végig .
Medencébe érkezésed után az első vízsugár azonnal begyűri az EGÉSZ fürdőrucit a fenekedbe (igen, az egyrészest is. Igen, még a vállpántját is), második pillanatban becsapódsz egy 150 kilós szőrös hátba, harmadikban magad alá taposol egy három éves gyereket (visszanézve még inthetsz neki kedvesen mosolyogva), majd elérkezel a kijárathoz. Ez kétféle módon működik. Ha bent akarsz maradni, kidob az örvény és felken a falra. Ha ki akarsz jutni, akkor is felken a falra, de utána a vérző koponyáddal együtt visszaprésel a körbe és kezdődik elölről minden (gatyabegyűrés, szőrös hát, eltaposott gyerek, fal).
Nos, számomra érthetetlen módon, mindenki imádja és nevet nagyokat tőle. Jómagam is.
Lehet, hogy azért van sötét barlangba telepítve a lehetőség?
És a kedvencek kedvence, jeeee: igazi tó kecskebékákkal… akkora kecskebékákkal, hogy a két tenyerembe nem tudnám belefogni őket. Úszol és figyelnek a vízből. Nem látod, csak az orrukat, szemüket. Nézitek egymást, aztán uppsz, ők el. Imádom őket, mert szépek, értelmesek és teljesen ártatlanok.
A tó közepén jéghegyet formáló légvár. Kapaszkodókon mászunk fel, aztán 6 méterről ugrunk a mélybe. Jó kis bátorságpróba, mert felérve látjuk igazán, mennyire hatalmas, akkor viszont már nincs visszaút. Csak ugrani lehet. Gondolkodni nem (úgy, ahogy én tettem), mert ha nézzük a mélységet és agyalunk, akkor pánikba esünk és ott ragadunk örökre.
Én kis híján így jártam. Végül mielőtt gyökeret eresztettem volna, mégis ugrottam. Befogott orral, mint a gyerekek. Sebaj. De ugrottam.
A medencék mellett úszómesterek tömege, a vízmélységek éppen megfelelőek, bejárók, lépcsők csúszásmentesek, rengeteg árnyék; a kaja és az ital másodosztályú árkategóriában. A belépő ára felnőtteknek 1500, gyerkőcöknek 1200 HUF- ba kerül úgy, hogy egy európai hírű helyről beszélünk. Akár vissza is élhetnének ezzel a helyzettel (ahogy ezt általában tapasztalhatjuk), mert akkor is özönlene a nép, ha minden élményért még pluszban kellene dobálni a százasokat. De itt nem. Itt bemész és tiéd a világ. Lehetsz gyerek, visíthatsz, kacaghatsz kedvedre, ahogy én is tettem, más is tette. Totális lelki elernyedés. Egy hely, ahol azt érzed, ez itt érted is van, rólad is szól, nem csak a bevételről.
Van ilyen is. Lehet így is.
(Egy gond azért van. A mosdók nagy részében sajnos nincsen tükör, és ez bizony megnehezíti az életet. Zavarba ejtő érzés, mikor hosszas röhögés után a saját párod világosít fel, hogy azért bámul mindenki, mert az egész héten fújkált lakk a víztől bemerevedett a hajadba, ettől olyan vattacukor- szerű csomag meredezik a fejeden… ez okoz némi billenést a gondtalan lazulásban. Nem is tudja más helyre állítani, mint egy újabb csúszás a nagy sárga anakondán.)