Kedveskéim!
Olyan rosszul vagyok, mint állat. Most vagy nem jó kezelést kaptam, vagy én vagyok már belekövesedve a nikotinba. Eddig mindig működött ez a biorezonanciás izé. Ezúttal viszont már akkor rágyújtottam volna, mikor kijöttem.
Mindenféléket kitalálok most, hogy eltereljem a figyelmem. Délután pedig ki a jégre (ami még maradt belőle), aztán újra sport, futkosás... Ha valamit elveszel, akkor pótolni kell, hogy az egyensúly fennmaradjon.
Ááá, nagyon szenvedek!

17 óra:
Az első 24 óra vége. Ideges vagyok, és továbbra is dohányoznék. Közben meg nem, mert eddig mindig azzal áltattam magam, hogy jó, jó, cigizek, de ha majd abba akarom hagyni, ott lesz nekem a jól bevált biorezgés, majd az segít. Ha most bebukom, azzal az összes reményem elvész az abbahagyást illetően. Ezt azért mégsem hagyhatom. Olvasom Dr. Robert Lefever  könyvét a dohányzásról (innét letölthető), a függőségről és a leszokásról. Ettől persze még ugyanolyan rosszul vagyok, viszont már nem büdös a lehelletem, a szám, és belül mindenem. Az elég gyorsan elmúlt, így hát most próbálom élvezni a saját, füstmenetes szagomat. Nehezen tudok bármit élvezni.

"Amikor felhagyunk a dohányzással, érzékennyé és sebezhetővé válunk. Ez több, mint a közvetlen megvonási tünetek tapasztalása. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy dohányzunk. Nem akarunk lemondani arról az érzelmi mankóról, amelynek segítségével bármikor azonnal csitíthatjuk érzéseinket. Rettegünk attól, hogy saját szorongásunk és ingerlékenységünk miatt szinte a falra mászunk."