Doris naplója

Végül mégis belevágtam a sportos életmódba. Ma volt a napja, hogy bejelentkeztem mozogni. Többféle varia van nálunk az edzőteremben:
Zenés ovis torna: időpontilag a legideálisabb, mégis úgy döntöttem, talán valami testhezállóbbat keresek.
Fitball: Ez ilyen labdán fetrengős izé, állítólag remek a gerincnek, de én nem akarok gurungálni, én a kemény lihegőset szeretem.
Zsírégető kardios őrület: Telefonos érdeklődésemre az edzőterem vezetője NEM javasolta. Gyanítom, hangom alapján nem gondolta, hogy bírnám szuflával.
Pocak- torna: Pocakom nincs, ez elsőre kihúzva.
Fenék- comb alakformáló: Jó. Miután mindent kiszórtam, maradt ez.

Előtúrtam a két éve lerakott edzőruháimat, betettem türcsit, vizet, mindent, mint a régi szép időkben, és hat órakor puccban megjelentem a helyszínen.
Mit is mondhatnék? Ez az igazi, ezt szeretem nagyon, komolyan. A testem azonnal felismerte a szitut, pedig sok időt hagytam ki (éppen annyit, amennyit dohányzással töltöttem). Olyan érzésem volt most, mintha elakadt energiautak szabadulnának föl bennem, és elindulna a meglassult életfolyam. A levegő, amit belélegeztem, átjárt, feloldódtam, pihentem, tisztultam.
Előttünk egy falnyi tükör, abban nézegettem magam.  Sose hittem volna, mikor 20 éves voltam, hogy majd közel a negyvenhez még leszek ilyen állapotban. Nem az alakomra gondolok feltétlen, hanem a kondíciómra inkább. Mindig nagyon ügyetlen voltam, és nem volt kitartásom semmilyen mozgáshoz. Ah, egyszer például a gimiben úgy dobtam a medicin labdát a hátam mögé, hogy a mérhető távolság 42 centiméter volt. Egy teljes napig fetrengtem utána a röhögéstől, és persze végleg letettem arról, hogy híres atléta legyek. Ezek után milyen jövőt képzelhettem volna magamnak? Egy tespedős, béna, és minimum ducinak nevezhető jövőt képzeltem. Hát mertem én akkor azt gondolni, hogy 38 évesen majd megkérdezi tőlem egy edző, hogy jógáztam esetleg, vagy sportoltam komolyan, hogy ilyen hajlékony vagyok? Hát nem. És még csak nem is így születtem. Valami megváltozott bennem, miután kikászálódtam a kamaszkorból. És persze változik azóta is... De híres atléta már biztos nem leszek.