(címrekattezhosszúlesz)
Adri:
"... pénteken otthagyott a diszkóba' amúgy. Bementem a vécébe, ő meg közben fogta magát, és otthagyott. A telefonom persze nála volt, mert azt elvette. Annyira jót buliztunk a csajokkal, ő meg ült a széken, és nézett. Úgy be volt b***va, mint az állat. .. kijövök a vécéből, érted, és nincs sehol. Az egyik haverom vitt haza. De hozzá mentem. Ő meg üvöltözött velem, hogy hol a francba voltam. Mondom a vécében. De ő hívott telefonon. A telefonom nálad volt, nem baj? ... Reggel olyat verekedtünk, mint az állat. Mondom neki, most akkor mondd meg, mit akarsz! Mondd meg! Csak röhögött. Olyan ideges lettem, hogy nekiugrottam. De belevágott a karomba, hallod, meg is kékült. Én meg röhögtem, meg bőgtem is, mert nagyon fájt. Itt látszik is, tiszta kék az egész, de kapott ő is, gondolhatod. Na, megyek. Délután megyek hozzá takarítani. "Anyósom" szólt, hogy nem lesz otthon, és ki kellene takarítani a szobáját."
Andi:
"A páromra megint rájött a féltékenység. Nem aludt valamelyik éjjel, mert belenézett a telefonomba, és talált ott egy számot, amit nem ismer. És az a legrosszabb, hogy meg sem tudom magyarázni. Felhívtam, és a t- mobil ügyfélszolgálata jelentkezett be. De én pannonos vagyok, és soha nem hívtam a t- mobilt. Nem értem.
- Belenézeget a telefonodba?
- Ja, ez mindig így volt. De engem nem zavar. Nincs titkom előtte.
- Nem a titokról beszélek. Arról beszélek, hogy tiszteli- e a magánszférádat. Alszol, és ő kutat a telefonodban.
- Ő ilyen. Féltékeny. Már megszoktam."
Kitti:
"A barátom hozott. Az új barátom. Majd jön is értem, ha végzünk. Annyira aranyos! Múltkor vett nekem egy cipőt, mert mondtam, hogy akarok venni magamnak egyet. Erre legközelebb hozott. És ha elmegyünk valahová, nem engedi, hogy fizessek. Az előző barátom nem ilyen volt. Még mindig van a telefonján 50 ezer forint tartozás, és ki kell fizetnem, különben kikapcsolják az enyémet is. Tudod, ilyen ikertelefon. Én fizettem mindig mindenét. Akkor is, ha szórakozni mentünk.
- Nem dolgozik?
- Nem. Azt mondja, ő nem megy el valami gyárba dolgozni. Én mondtam, én is gyárban dologozok, nem baj? De legalább van pénzem. Szerinte csak a hülyék mennek el ilyen helyre.
- Ja. És azok tartják el az olyan élősködőket, mint ő.
- Áh, szerinted hányszor köszöntött fel szülinapomon, vagy névnapomon?
- De akkor miért voltál vele? Miért vagytok ilyen pasikkal?
- Hát, a szerelem sok hülyeségre ráveszi az embert"
Korosztály: 18-23 év. Történet van még ilyen számtalan. És én csak nézek tátott szájjal. Ennyire kicsi a kínálat fiúkból? Vagy ennyire mazochisták a nők? Miért ragaszkodnak szép és kedves fiatal lányok otromba, tapintatlan fiúkhoz? Miért hagyják magukat kihasználni, miért futnak a pasik után és kapaszkodnak beléjük úgy, mintha az utolsó esélyt veszítenék el, ha kilépnek egy olyan kapcsolatból, ami semmi jót nem tartogat a számukra? Miért nem mesélte el nekik az anyukájuk, hogy egy nő mindig választ, pontosabban mindig a nő választ, és csak addig van értéke, amíg a férfi azt érzi, ő a kiválasztott a sok másik közül. Hogy akkor is kell tartás, ha közben a fene majd megeszi az embert valaki után?
Azt látom állandóan, hogy minden átfordul a visszájára. A nők felkínálkoznak, a férfiak válogatnak, és úgy dobálják ezeket a tinilányokat, mint a labdákat. Ők pedig közben észre sem veszik, mennyire értéktelenné válnak.