A kiindulása a játéknak ez a dal. A gyerekek megkapják a szöveget egy papíron. Meghallgatjuk, közben a szöveg előttük van.
1.:
Mondd el, mit idézett fel benned a dal? Tudnál- e képet rajzolni róla? Mi kerülne rá? Válassz színeket a kréták közül, és csak vázlatosan érzékeltesd a dal hangulatát! Milyen színeket használtál? Miért ezeket?
Asszociációs játék: Az indító szó az: "sírás". Megyünk körbe, és mondd ki azt az első szót, ami eszedbe jut arról, amit az előtted ülő mondott! Pl: sírás, szomorúság, fájdalom, sebek, bántás, simogatás stb. Mikor sírtál utoljára? Miért volt az? Ha most visszanézel, ugyanolyan bánatot okoz- e az a dolog, mint akkor, mikor sírtál miatta? Láttál- e már felnőttet sírni? Ki volt az? Mi volt vajon az oka? Mit tudsz elképzelni, mi okozhat szomorúságot a felnőtteknek?
2.:
Családalapítás: Kisebb csoportokban családokat alapítanak. Ők határozzák meg, hogy ki milyen szerepet tölt be a családban. Készítsék el a család fotóalbumát. Három nagyon jellemző képet az ő életükből. Ez lehet a karácsony, egy nyaralás, egy születésnap- valami, ami kifejezi, milyen az ő életük.
Megnézzük a fotókat, esetleg megszólaltatjuk a szereplőket (kimondom helyetted).
3.:
A családok szituációkat kapnak kártyákon:
- Mikor nincsenek otthon, a házuk kigyullad, és leég.
- A család egyik tagját súlyos baleset éri, és kórházba kerül.
- A családfő elveszíti a munkáját, így nem tudják, mi lesz velük.
Ha esetleg az előbbi beszélgetés során a gyerekeknek jobb ötletük támad azzal kapcsolatban, hogy a felnőtteknek mi okozhat bánatot, akkor az is átvehető.
Kártyákon kiadom a szituációkat. Itt bejön a jelenet, vagyis olyan megjelenítés, amiben már van beszéd.
Nagyon nehéz! Szükséges a tanári segítség, hogy ne fulladjon zavarba, nevetésbe. Bár, ha jól elő van készítve az előzetes játékokkal, akkor a gy. már komolyan veszik.
Közös feladat: Most mutassatok egy fotót, amely ebben a lekiállapotban készülne a családról. Emlékeztek azokra a képekre, amiket a játék elején mutattatok? Mit sugalltak azok? És ezek? Mondd ki a szereplők gondolatait!
4.:
Tudjuk, hogy ha az ember bajban van, gyakran sóhajt föl így: Istenem, segíts! A család fogalmazzon most egy imát (kérést), levelet Istennek! Írjátok le, mi történt veletek, kérjétek a segítségét! Hogyan segítsen, mit adjon? Fogalmazzátok meg konkrétan a kívánságaitokat. Mi lenne, ami most segítséget jelentene. Figyelmeztessük a gyerekeket, hogy ne csodákat várjanak. Azt kérni, hogy poraiból álljon fel a leégett ház, értelmetlen, ostoba kérés. Helyzetet, lehetőséget kérni már van értelme.
A leveleket a család egyik tagja felolvassa, és meghallgatjuk.
5.:
Nézd csak! Egészen megfoghatóvá váltak ezek a problémák. Mit kell vajon tennie a családnak ahhoz, hogy ezek a levelekben megfogalmazott kérések megvalósuljanak? Egyenként megbeszéljük a családok feladatait. Hogyan tudnak "kimászni" a bajból a saját erejükkel?
6.:
1 év múlva egy újabb fotó készül a családról. Mutassátok meg ezt a képet, és a család egyik tagja mesélje el, hogyan emlékeznek vissza erre az időszakra? Milyen volt megélni a krízist, hogyan oldódott meg az életük, és most visszanézve mennyire látják súlyosnak a problémát?
7.:
Beszélgetés arról, hogyan érezték magukat, milyen volt egy ilyen súlyos helyzetet megélni és megoldani.
