Nagyfiam csinált egy 20 ezer forintos internetszámlát. Már kezdem érteni, hogy hetek óta miért olyan feszült esténként. Egyrészt nyilván felcseszte az agyát a startlap játékaival, másrészt idegesítette, hogy mikor derül ki a sumákság.
Most kiderült. Nem nagyon tudom, hogy mit csináljak azon túl, hogy most haragszom, ő pedig ideges, mert azt azért nagyjából fel tudja mérni, hogy mekkora ez a pénz.
A legfőbb gondom az, hogy az előzményeket átnéztem a gépen, és kiderült, hogy jobbára filmelőzeteseket nézett, amiket egy könyv alapján keresett ki (egy olyan könyv alapján, amit még az iskolába is magával hurcol. 94 mozifilm összefoglaló anyaga). Szóval a kíváncsisága hajtotta, nem hülyeségekre nyomta el azt a sok gigát. De miután kértem, hogy ne nézzen videót, ez akkor is az én becsapásom. Jaj, nem tudom, hogy lehet ebből kijönni. Mindjárt felkel, és nekem tovább kell haragudnom, vagy valahogy megbeszélni vele, hogy mi lesz ezután. Csak úgy nem hunyhatok szemet az ügy fölött, viszont nem bűnhődhet örökké amiatt, mert nem tudta legyőzni a kíváncsiságát.
Nehéz ügy ez a nevelés. Nem nekem való, az egyszer biztos.