Úgy 20 éves korom körül próbáltam elolvasni. Nekifutottam kb. 3- szor.
Teljesen lehetetlen volt.
Olvashatatlan regény.
Annyi emlékem maradt róla, hogy végestelen végig csak mentek, és mentek, és mentek. Annyira untam, hogy még megnézni sem volt kedvem most, hogy már film született belőle.

Most aztán elhatároztam, hogy véginézem, és figyelek is.
3 hét, 3 rész.

El fogom olvasni- úgy döntöttem ezek után.

Annyira sokkal több, mint önmaga, hogy így elsőre nem is igazán tudom, mi mindent kaptam tőle....

Szól pl. az útról, amin végigmegyünk. A Gyűrű ez esetben talán épp mi magunk vagyunk.
Végig kell vinnünk az úton sértetlenül, iszonyú veszélyeken, fondorlatokon át vigyázni magunkat, a ragyogó kis lelkünket. A nagy folyó, az olvasztótégely ott a végén az talán a NAGY KÖZÖS lélek...ha sikerül megőriznünk magunkat, akkor beleolvad ebbe, és helyreáll a rend. Minden kín szertefoszlik, a démonok eltűnnek, hisz teljesítették feladatukat...megedzettek minket.

Szól arról is, hogy mindig van remény.
Ha végképp egyedül maradsz, és a kietlen sziklák közt fekszel elcsigázva, halálos félelemben, egy tünde, vagy az erdő asszonya kezet nyújt neked.
Meglátod- e ezt a kezet? Ki mered- e nyújtani felé a tiédet?
Felismered- e azt, aki valóban segíteni akar? Vagy a gyanakvás erősebb, és eltaszítod? Tudsz- e még bízni, ha százszor is csalódtál?

Szól még nekem arról, hogy mivé tehetnek gyarlóságaink.
A Gyűrű nemcsak a hatalom. Lehet más is. Pl. lehet kapzsiság, nagyravágyás, önzés, irígység, mohóság, szenvedély...és bármi még, ami képes uralni a gondolatainkat. Ezek- ha nem tartjuk kordában őket- eltávolítanak az emberektől. Kitaszított, eltorzult, beteges lelkű szörnyecskévé tehetnek minket.
De uralni őket nagyon nehéz. Mert ahogyan a Gyűrű is, úgy ezek is iszonyú erővel bírnak, és úgy kerítenek hatalmukba, hogy észre sem vesszük.

Aztán megmutatja, hogy ha minden szörnyűség után a világ végén, a lávatenger közepén egy sziklán fekszel végképp elcsigázva, akkor is találsz magadban olyan kis dobozkákat (emlékeket), amiket ha előveszel, képesek rá, hogy jóérzéssel töltsenek meg, és új erőt adjanak. Ha képes vagy előkeresni ezeket.
Na és persze még akkor is jöhet egy Gandalf az ő sasmadarával, hogy megmentsen. De úgy érzem, ez is csak egy jelkép. Nem jön ott madár, és semmi sem.
A te erőd az, ami kimenthet a legreménytelenebb helyzetből is.

Ha pedig elindulsz egy úton, hiába szeretnél visszatérni onnét, már nem találod a helyed. Ahogy Frodo mondta a hazatérés után: Hogyan lehet folytatni? Felvenni a régi élet fonalát?....

Nem lehet. Van, ami után nincs visszaút.
Ő is elment Völgzugolyba.( Mint kiderült azóta, Szürkerévbe ment el.....Ááááá, béna! Bénabénabéna!!!!)


Ez hirtelen csak néhány. Ha még gondolkodnék, vagy elolvasnám, biztos találnék még egy nagy csomó gondolatot, amiből lehet építkezni.
Úgy is teszek.
El fogom olvasni.

Eddig nyelvet sem tanultam. Illetve nem beszélek.
De a tündékét megtanulnám.
Az első, ami igazán megfogott, és tennék bele energiát szívesen.