Doris naplója

Nos, Okoska egyáltalán nincs jól.
Ez az iskola téma egyelőre nagyon megterheli őt.
Kb. 2 hete tikkel- vagyis pislog és dörzsöli a szemét. De néha már annyira, hogy alig lát.
Természetesen a tanítónővel beszéltem, és természetesen az itthoni dolgokat tette felelőssé ezért. Én viszont váltig azt mondom, hogy a mi ügyünkből ő egyáltalán nem érzékel semmit. És azért az is furcs, hogy hétvégén elenyésző a pislogás a hétköznapokhoz képest.

Ha pedig a történetet vesszük, akkor szerintem jogos a feltételezésem.
Okoska nagyon eleven...mondhatjuk rossz gyerek. Viszont jószándékú, és nincs benne gonoszság- ilyen a természete.
Az óvoda nagy része azzal telt, hogy ő volt az ügyeletes rosszgyerek, és itthon is sok problémája van. Gyakran aztán sír, mert úgy érzi, senki nem szereti, mindenki utálja- legfőképp a bátyja.
Ahogy bekerült az iskolába, nem bírta a kötöttséget...indult a feszkó, lépett hátra a magatartástáblán, mindenkiben tudatosult, hogy vele mindig csak baj van.
Aztán összeszedte magát, és már soha nem kerül a rossz oldalra....de ez neki iszonyatos erőfeszítés.
A "megjavulással" egyidőben pedig elkezdett pislogni.
Most aztán azt mondják, várjak egy ideig, aztán vigyem pszichológushoz.
Na hiszen. Még nem láttam olyan tikkelőt, akit kihozott volna ebből egy pszichológus.

Jaj, szegény kicsikém, annyira sajnálom őt. Annyi baja volt már, és lesz is még....pedig egy különleges, eszes és kreatív gyerek.
Amikor mesél...mintha színpadon állna, úgy gesztikulál, és úgy játszik a hangjával.
Bárkit képes megnevettetni.