Ünnep
2007.12.24. 11:19 - Doris, a komisz
Címkék: blog család nő szerelem gondolatok napló életem
Készülődünk erősen.
Ott bent.
Zsédát hallgatunk- hát persze.
Annyira szeretném megmutatni Neked, milyen gyönyörű....
Fiam kb. 30 mécsest rakott már szét a nappaliban.
Aszalt szilvás- diós pulykamellet, halat, mézes mákos gubát készítek.
Fiúk oda szánkózni apával, én pedig zenét hallgatok, csomagolok, és megittam azt decinyi vörösbort (hosszú talpas pohárból), amiben egy éjen át ázott a szilva.
Aztán este is elmennek a templomba, és mire megjönnek, már állni fog a fa.
Kiküldtem kb. 40 sms- t, 30 e- mailt.
Már jönnek a válaszok.
Ilyenkor mindenkire gondolok.
Az a legjobb, hogy gátlás nélkül mindenkire gondolhatok, mindenkinek írhatok, mert ilyenkor az sem ütközik meg rajta, akivel egy éve nem beszéltem.
Van egy ismerősöm, aki nyáron halt meg. Beteg volt.
Ahogy lapoztam a telefonkönyvem, láttam, hogy még ma is benne van a száma.
Küldtem neki is üzenetet.
Legyen boldog karácsonya.
Ezt küldtem el:
" Álombéli, hófödte tájon
Csillagporba bújt égi tó,
Márványkristály jég ablakából
Száll ránk az égi szó:
Boldog Ünnepet kívánok."
Nem találod sehol, mert a lemezről vettem ki. Mert ez a vers olyan, mint egy illat, vagy egy festmény. Nem mond többet önmagánál, de ha lehúnyod a szemed, érzed, mi van mögötte. Épp ezért több önmagánál. Engedi, hogy azt az érzést képzeld mögé, ami csak a Tiéd.
Szeretnék jó lenni. Minden nap. Tisztán élni.
Szeretném a lelki békét, az elfogadást.
Szeretnék átlátszó kristály lenni.
Fagyos csillagos éj.
Tetszik
0
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://doris.blog.hu/api/trackback/id/tr26273993
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
