Húúúú, nagyon be fogom égetni magam!
Az a helyzet, hogy én szoktam nézni a Barátok közt- öt.
Nekem a Barátok közt azt jelenti, hogy vége a napnak, a fiúk lefeküdtek, csend van és nyugalom, rendberakva a konyha, és hamarosan ágyba is bújhatok.
Olyankor felkuporodok a kanapéra mr. Darcy lábához (baromira alig férünk), néha sós mogyorót eszünk (muszály valahogy híznom, és ez a legjobb kalóriabomba), dumcsizunk mindenfélékről, és megbeszéljük azt is, hogy mekkora baromság ez a sorozat, és mennyire semmi köze a valósághoz. Én ordítok, hogy valaki vágja már szájba egyszer Magdi anyust, vagy lője keresztül Mindenbe Belepofázok Kingát, közben mr. Darcy megnyomogatja a lábamat, aztán jól megfürdünk, és hempergünk még egyet az ágyban.
Ha ébren tudok maradni, akkor még éjjel talán valami tényleg értékeset is látok.
Dehát mindegy is.Szóval nekem a Barátok közt zenéje mindezeket a lehetőségeket indítja be az elmémben tudat alatt, és ettől válik szerethetővé az összes nullához közelítő értékével együtt.
Basszus, kövezz meg!
Egy igénytelen tapló vagyok.
