Melissa Etheridge

Napra pontos

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

.

  • : Tudok egy honlapot, amelyen akár több száz, vagy... (2012.03.27. 12:03) MLM újra
  • Királyhegyi Sport: Talán segíthetek néhány eszközzel, s módszerrel... (2010.02.17. 21:01) Kareoke
  • Hópofi: Sziasztok!Tegnap kezdtem el olvasni Müller Péter... (2009.11.25. 23:40) Müller Péter
  • Lenoks69: Hát ja, ezek fantasztikusak... Micsoda tehetség!... (2009.11.20. 00:18) Debreceni Fotóművész Zita
  • alibabaesanegyvenhattyu: :) milyen igaza van ! (2009.11.04. 13:23) Tévévilág

Beszélgetős

&n #a0522dbsp;

.

szivtars

Címkék

blog (235) család (230) életem (362) emberek (124) emlék (31) gondolatébresztő (70) gondolatok (277) gyerek (290) humor (82) iskola (39) közélet (64) kultúra (33) lélek (99) napló (197) (254) önismeret (78) szerelem (180) szórakozás (38) Címkefelhő

Testvérek

2008.04.10. 08:17 - Doris, a komisz

Címkék: blog család gyerek szerelem gondolatok napló életem


Néha arra gondolok, mikor a fiúk éppen megőrjítenek, vagy azon kell filóznom, hogy éppen melyiküknek vegyek új cipőt, mert mindannyiójuknak egyszerre nem megy, vagy mikor a saját "szabadságomat" féltem, vagy szeretnék egy menő hotelbe elmenni egy hétre...szóval néha eszembe jut, hogy talán jobb lett volna, ha egy gyerek után stoppoltuk volna a gyerek- projectet.
Hogy akkor most minden könnyebb lenne.
Irígylem olykor az ésszerűen gondolkodó ismerőseimet, amiért okosan mérlegeltek, és nem vállaltak egynél többet.

Aztán mikor Öcsémmel beszélgetek, vagy felhív, mert nehezen bírja a rászakadó súlyokat, és szüksége van rám...és persze ha én teszek ugyanígy, akkor pedig az jut eszembe, ha majd felnőnek az enyémek is, lesz nekik a világban másik két ember, akire számíthatnak.
Bármi lesz, a testvérük ott lesz nekik.

Pedig nálunk sem volt annyira idillikus a közös gyerekkor.
Volt pár év, mikor nem is beszéltünk.
Külön szobánk volt, és mindketten elvoltunk a magunk világában- én jobbára, aki mindig kitúrtam a "kicsit".
Marakodtunk is. Én hegedültem, Öcsém meg kigúnyolt, és DIREKT(!!!) fülvédős sapkát húzott, hogy ezzel is mutassa, mennyire nullára értékeli a teljesítményemet.
Én meg a vonóval vertem.
Volt, hogy a kapát vágta utánam, úgy összevesztünk a kertben.


Aztán egy nyáron (én voltam 18, ő 13) kiköltöztünk az udvarra egy sátorba. Egyik éjjel beszélgetni kezdtünk, és hajnalra jóbarátok lettünk.
Hát ez tart azóta is.
És ha szorít az élet, akkor keressük egymást.
Beszélgetünk.

Két teljesen más világ, más mentalitás, más célok....mégis EGY, és - remélem- oszthatatlan.

A bejegyzés trackback címe:

https://doris.blog.hu/api/trackback/id/tr55419317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stali 2008.04.10. 08:32:20

Igaz, magam harmadik gyerek vagyok, de a nagyobbik MIATT akartam a kisebbiket. Az unokáim egykék, s ez meg is látszik rajtuk. Jobban szeretem anyáik világlátását. Bár nem panaszkodhatom, most, hogy mindkettő velem volt, testvérként élték meg önmagukat és egymást. Hallatszik, ugye, hogy az egy-gyereket inkább eü megfontolásból (leginkább kényszerből) tartom elfogadandónak.

ruszkibaka · http://ruszkibaka.blog.hu 2008.04.10. 08:35:40

irígyellek'ebből a szempontból..én sajnos nem voltam jóba a nővéremmel..soha nem fogadott el a másságom miatt..a féltestvéremet meg 18 éves korában ismertem meg..vele sem jó a kapcsolatom..pedig biszexuális..csak el vagyunk egymástól tiltva..ha másképp alakult volna..lenne kivel megbeszélnem a gondjaim..így jártam..gyereket nagyon szívesen vállalnék..csak nem tudok szülni..a sors fintora..majd a következő életemben..ami nemsokára vár rám...remélem..

Tyria · http://tyria.freeblog.hu 2008.04.10. 09:22:24

Elképzelem a jelenetet, a vonóval és a kapával! :-)
Mai napig életem nagy bánata,hogy egyke vagyok. (Nagyon kései gyereknek születtem.) Nagyon jó egy olyan "vérrokon", aki az embert végigkíséri életének minden szakaszában. Bár vannak olyan testvérek is, akik alig vannak egymással kapcsolatban, de náluk is eljöhet az idő, amikor rájönnek, milyen nagy áldás lehet egy jó tesó.

Elf 2008.04.10. 10:13:42

Én egyke vagyok. Mindig szerettem volna testvért, anyámék ennél sokkal önzőbbek voltak.
A fiaim (a nagyobbik hyperaktivitásának köszönhetően) úgy 13-16 éves korukig a poklot tudták varázsolni a lakásba. Azóta felnőttek. Most a legjobb testvérek. Együtt járnak szórakozni, együtt gépeznek, együtt beszélik meg a problémáikat. És ami nekem nagyon fontos, a nagyobbik, ha az öccsével történik valami rossz, úgy pattan, hogy megyek és majd lerendezem, hogy a szívem is elmosolyodik. Sose reménykedtem benne, hogy ezt megérem. Kell a testvér, mert valaki kell, aki akkor áll melléd, amikor már a szülőd nem teheti :)

Doris 2008.04.10. 11:24:24

Egyszer egy vendégem mondta nekem, hogy soha nem bocsátja meg az anyjának, hogy nem szült neki testvért. Magányos, és mindig is az volt. Többnek érzi azokat, akik a nagy testvérháborúkról (gyerekkori csatákról) mesélnek. Ő pedig csak arra emlékszik, hogy mindig egyedül volt.
Azt tudjátok, hogy az egykék pölö hátrányos helyzetűnek számítanak oviban, iskolában? Már elfogadott, hogy mások, mint a testvérrel élők.

Elf 2008.04.10. 11:35:02

Hát én ezt csak tapasztaltam. Sose volt szövetségesem. Szerintem amúgy a többsége az egykéknek nem elkényeztetett, mint ahogy régen mondták, hanem őkemény harcos. A szülők csak rá fgyelnek, sokkal nagyobbak az elvárások feléjük....

Gilyankata · http://maezvagyok.blog.hu 2008.04.10. 14:31:19

A fontos az, hogy a testvérek együtt nőjenek fel. nekem hiába van két nővérem, ha soha nem voltunk együtt.
A testvér az jó dolog, még akkor is ha mindennap verekednek. Én látom a saját fiókáimon.

Angel · http://thefallenangelofthedeepness.blog.hu 2008.04.10. 16:42:35

Én örülök, hogy van testvérem, tényleg ó, hogyha támaszkodhatsz rá, amikor szükséged van arra. persze mi is vitatkozunk néha, és még ellentétes neműek is vagyunk, de mégis nagyon jól megvagyunk! :-) most meg már bulis az életünk,k mert ketten élünk egy albérletben, ős is itt tanul, ahol én! :-)

Huxley · http://tarsfuggo.blog.hu 2008.04.10. 22:12:08

Nekem hugom van. De valamiért mindig nővéremnek mondják :)
Nálunk is voltak rendesen testvérháborúk :) Most meg együtt járunk szórakozni, közös a baráti társaság. Hugom sokat segített az elmúl egy évben.. :)

csicseriborso 2008.04.10. 22:35:01

Nemtom...nekem egy húgom van. Gyakorlatilag semmilyen viszony nincs köztünk. Minap beszéltem vele és anyánkkal is. A húgom szó szerint aláás az anyámnak és áztat engem is az egész nagycsalád előtt, csak hogy a saját érdekeit helyezze előtérbe...szar...Egy családban nőttünk fel és ellenségemként kell kezeljem...nem megy. De nagyon fájdalmas. Mennyire idegen. Borzasztó. Nem tudom, hogy hol veszett el ez a viszony. Én biztosan nem tudnám felhívni, ha valamire szükségem lenne. Sőt. Egyik családtagomat sem. Épp ezért választottam magamnak családot :-) Egy személyben. Rá mindig és mindenhol számítható. Ez az egyetlen biztos az életemben. És ez jó. Tök jó.

pudingocska · http://pudingocska.com 2008.04.10. 23:22:01

Nekem egy öcsém van. 2 évvel fiatalabb nálam. Már attól, hogy rágondolok, átmelegszik a szívem. Pedig volt idő, amikor mi sem beszéltünk. Mára meg valami fantasztikus. Annyira hálás vagyok, hogy van.

Doris, a komisz · http://dorisnaploja.blogspot.com 2008.04.11. 06:17:19

Milyen édekes, hogy tegnap pont volt egy olyan vendégem, aki egyke. Van férje, két fia, teljesen okés az élete. Azt mondja, mivel nem volt tesója, az anyukája volt a legfőbb szövetségese. De ő 7 éve meghalt. Azt mondja, a mai napig nem heverte ki, és azóta megváltozott benne minden. Nincsenek barátai, és hiába a család, mégis magányos.
Ahogy beszélt, olyan érzésem volt, hogy ha valaki egyedül van, a kapcsolatok kialakítását sem tanulja meg.
A testvérek egy biztonságos közeget adnak arra a gyereknek, hogy megtanulja a problémák kezelését, a hatalmi háborúságot, a pozíció megszerzését. De ezt egy olyan közegben, ahol a háttérben ott a szülő, aki nem engedi elfajulni a dolgokat, tehát a gy. nyugodtan próbálgathatja az erejét. Ezzel együtt megtanul megnyílni, bizalmat adni valaki más embernek.
Ez akkor sérül, ha pölö az egyik gyereket előnyben részesítik (mert lány, mert idősebb, stb.). Akkor ez elviheti rossz irányba a kapcsolatot.
Az egyke megfosztott ezektől. Nem tanulja meg, csak "kint", ahol bizony nincs védelem, a sérülései valódiak és fájdalmasak. Vagy bezárkózik, vagy önző lesz, vagy mittudomén...de valami fontos kimarad.
A kölyökfarkasok jutnak eszembe, akik a mama felügyelete alatt tanulnak meg birkózni, harcolni. Aztán mire kijutnak a barlangból, már ismerik a lehetőségeiket, és nem OTT, az életük árán kell megtapasztalniuk.

Elf 2008.04.11. 07:32:30

Igazságod vagyon. Én harcos típus lettem, sose volt szövetségesem. De ezt kemény pofonok árán tanltam meg, hogy csak magamra számíthatok.

Gilyankata · http://maezvagyok.blog.hu 2008.04.11. 12:33:38

Tökéletesen igazad van abban, hogy az anya fontos szerepű a gyerekek viszonyában. Az én anyám is hibás volt, amiért mi testvérek nem egyeztünk, de meg kell tanulni megbocsájtani, hanem mi is úgyanolyanok leszünk mint ők voltak. Én felnőttként tanultam meg szeretni a testvéreimet és próbálom tartani a kapcsolatot velük. Ha én nem keresem őket, ők nem keresnek, de én félreteszem a büszkeségemet és azt mondom.... valaki el kell kezdje.
Remélem én a fiaimmal ezt a hibát nem fogom elkövetni.

Emily 2008.04.13. 20:34:43

Hmm nekem 3 testvérem van! Közülök a húgommal ikrek vagyunk. A báttyáim meg a mai napig a "kishuguknak" látnak, de imádjuk egymást. El sem tudom képzelni az életem a testvérek nélkül. Én hálás vagyok azért hogy vannak.


süti beállítások módosítása