"- Jé, ott a Miszter!
- Úristen, de régen láttam! De mennyire szeretem! Amikor a izébe dolgoztam, mindig bejárt oda.
- Be hát. Mert szerelmes volt beléd.
- Igen?
- Ja. Egyszer elmondta nekem. Kérdezte, hol a nagyszemű asszonyod? Azt mondta, nagyon okos vagy, és szerelmes beléd. De olyan részeg volt akkor... azt mondta, veszélyes nő vagy. Túlságosan okos, hehe.
- Bénák voltak ezek itt mind. Az E. is szerelmes volt belém. Később mesélték, hogy a felesége majdnem megőrült, mert nem volt normális egy időben. Én meg nem vettem észre belőle semmit. Hát nem mondta, ő baja. Mert ezek bénák itt. Egy diplomától összesz**ják magukat. Én meg egy évig egyedül voltam a bénaságuk miatt. Csak a Peti mert velem szóba állni. De az is béna volt.
- Na, az nem semmi pasi. Olyan bonyolult, hogy már maga sem érti. Egyszer próbáltam beszélni vele, de csak tekergette a fejét. Én persze nem szaroztam, kérdeztem tőle, most akkor akarsz valamit, vagy mi van? Ne tekergessed a nyakadat, hanem mondjad! Hehe... nem mondott semmit.
- Téged nem zavart, hogy okos vagyok?
- Néha. De gondoltam, emberből vagy te is, nem igaz?
- Mit szerettél meg rajtam először?
- Azokat a végtelen hosszú combjaidat."
Emlékek
2008.08.29. 07:33 - Doris, a komisz
Címkék: emlék szerelem
Tetszik
0
A bejegyzés trackback címe:
https://doris.blog.hu/api/trackback/id/tr89638780
Nincsenek hozzászólások.