Tehát az iskolákban kétféle hozzáállást tapasztalok.
Van olyan igazgató, aki nyitott a világra. Elmondom neki, hogy mit kínálok. Jelesül kínálok egy lehetőséget, hogy az iskolai kirándulásokat ne a pedagógus talpalja ki, szervezze meg, hanem kijelölve a célirányt, bízza ezt rám. Én pedig az összes körítést, mellékprogramot, busz és jegyrendelést elintézve leteszem elé a kész terméket. Ő felszáll a buszra, kap egy csoportvezetőt, aki aztán levezényli neki az egész rendezvényt. A gyerek, a tanár élvezi az egészet. Mindezt egy olyan összegért, amiből ő soha nem fogja kihozni.

Szóval ott az igazgató, és azt mondja: Úristen, ez nagyon jó! Hát akkor a pedagógus taníthat addig is, amíg a rendezvényeket szervezné máskülönben! Teheti a dolgát, és egy több hetes macerát nyugodtan elfelejthet. Hol a katalógus, hol a telefonszám? Itt a kollegina, vele tessék tartani a kapcsolatot, remek az ötlet!
Aztán a másik azt mondja: Az az elvem, hogy az iskolába senkit nem engedek be, aki a diákokon akar meggazdagodni. A pedagógus ne katalógust nézegessen, hanem tanítson, a gyerek meg tanuljon!
- Szoktak a diákok kirándulni? Iskolanap szokott lenni? Alapítványi bál szokott lenni?
- Igen, de erre megvan a kollégák jól bejáratott csatornája, és azzal élnek évről évre.
- Tehát nincs szükségük külön időre ahhoz, hogy lerendezzék ezeket a kötelező rendezvényeket?
- Van, de akkor is. Nekem ez az elvem.
- A tanárok tudhatnak azért az effajta lehetőségről? Arról, hogy segítséget is kaphatnának?
- Öööö, majd lehet, hogy kitűzöm a faliújságra.
Aha. Sohanapján kiskedden.

Ami a legfurább, hogy míg az előbbi iskolákban a pedagógusok kedvesek, segítőkészek, nyitottak, addig az utóbbiban a tanári ajtajából irányítanak át az igazgatóságra: Tessék engedélyt kérni.
Jó. Engedélyt kérek, hogy a tudásomat, a lehetőségemet, az időmet az önök javára fordíthassam.

Meggyőződésem, hogy minden iskola alapvető hangulatát az igazgatóság határozza meg. Ha ott nyitottság, kreatív szellem, tenni akarás van, ez részben, vagy egészben kihat a pedagógusokra is. Hiszen egy jókedvű főnök mellett nem illik kedvetlennek lenni. És ugyanígy fordítva; egy autokrata az önállóság halovány szikráját is képes elfújni.
Két napos intenzív dolgozás után ez a tapasztalatom.