"- Szia! X.Y. vagyok...
- ???
- Tudod, a Balázsnak az anyukája.
- Aha...
- Csak azért hívlak, mert nem tudom, tudod- e, hogy a kisfiad miket szokott rajzolni a füzetébe?
- Hogyan?
- Tudod, valamelyik nap bevitte a rajzfüzetét az iskolába, és véletlenül (!!!) láttam, hogy miket rajzolt bele. Te szoktad nézni azt a füzetet?
- Hát, néha. De nem ellenőrzöm a rajzait, ha erre gondolsz. És mit láttál, ami ennyire feldúlt?
- Vannak benne ilyen horrorisztikus(!!!) szörnyjelenetek, és hát van egy rajz...szóval van rajta egy olyan izé...szóval annyira félreérthetetlen...egy olyan, ami a férfiaknak van, tudod?
- Pénisz?
- Hát ööö...olyasmi szerintem.
- De szexel az a pénisz, vagy csak úgy van ott?
- Neeem, nem szexel, csak le van rajzolva.
- És az baj? Tudod, ő tudja, hogy a férfiaknak van olyan, és látott is már olyat a magáén kívül, és mivel 7 éves, nyilván érdekli is. Szörnyet meg szerintem Balázska is lát minden szombat délelőtt a gyerekmatinéban, vagy ha van pár Bionicle- ja, akkor akár napi szinten is. Szóval nem értem, hol itt a baj.
- Nem baj ez, csak úgy mondom...hogy tudd.
- Azért remélem, nem okozott maradandó törést a fiad lelkében, hogy látta ezt a rajzot.
- Ja nem. De a tanító néni átnézte a füzetet.
- Miért?
- Mert véletlen meglátta a kezemben, és elkérte.
- Na persze, véletlen. És mit mondott?
- Hogy ha engem zavarnak a rajzok, akkor hívjalak föl, de ehhez neki nincs kompetenciája.
- Jó. Felhívtál. Majd nem viszi a füzetét."

Hogy azt a ráérős, álszent, prűd édes jó anyukádat!!! Hogy szüljél még vagy kettőt, meg keressél magadnak elfoglaltságot, hogy ne legyen időd a sz**t kavarni, meg fontoskodni, meg okoskodni! Hogy én mennyire utálom az ilyen anyákat, te jó isten! De átlapoztam a füzetet. Volt- van benne 15 db geometrikus ábra 50 színnel kifestve, 8 db képregény szöveggel, 10 db "szörnyek csatája" ábra, és egy kép, amely egy meztelen férfit ábrázol köldök és térd között, pontosan kidolgozva, lefittyedt állapotban, de frissen borotválva. Nnna. Nem bírok kétségbe esni ennyi perverzió láttán.