" A Világfa a Minden. Gyökérszintjén megtalálod a múltat, az emlékeket, az egykor élt emberek, állatok, növények lelkét. De a Gyökérszinten lakik Élet anyó is, aki a holnap lelkeit nevelgeti.
A Világfa a Világegyetem. Törzsének szintjén megtalálod a jelent, a valóságot, a most élő emberek, állatok és növények lelkét. De ott születnek a jó és rossz álmok is, hisz álmodni csak az élők tudnak.
A Világfa a Teljesség. Lombszintjén megtalálod a holnapot, a reményeket, az összes mesét és történetet, és azok szereplőit. De ott léteznek a révülők, az álomfogók és más lények is, akiket csak lehunyt szemmel láthatsz.
A Világfa te vagy."
Megérkezés 11 óra körül. Lepakolás, szállás elfoglalása, ebéd.
14 óra: Gyülekezés a társalgóban. Itt ismertetjük a játékot. A Világfa képe (makettje) már el van helyezve, de még kopasz. Minden törzs kap egy színt, s a színekkel jelzett túraútvonalakon elindulnak az erdőben. Az út végén elrejtve várja őket a totemállatuk (farkas, denevér, kígyó), amivel azután visszatérnek a táborba, a társalgóba.
Táborvezető ismerteti a totemállatokhoz kapcsolódó foglalkozásokat:
Kapcsolatba tudnak lépni a szellemvilággal, jövőbe látnak, segítséget tudnak kérni
Kapnak egy dalt, ami kapcsolódik az esti feladatukhoz.
Különféle varázslatokat ismernek, és tudnak „készíteni”. Soha nem tudnak olyat, amivel más élőlények testi épségét, életét veszélyeztetnék.
Kapnak 3 bűbájt varázsigével. Ki kell gondolniuk, mire valók ezek a varázslatok, és meg is kell majd jeleníteniük a működésüket (esti feladat)
Ismerik a füvek erejét, és az esszenciákat. Gyógyitalokat, álomhozó nektárokat, varázsitalokat tudnak készíteni (szintén csakis olyat, amivel maradandó károsodást nem tudnak okozni)
Kapnak 3 tégelyben illatos esszenciát. Rövid történetet találjanak ki arról, hogy mikor, hogyan használták már a kenőcsöket, milyen hasznát látták nekik.
16 óra: A csapatok munkához látnak. Megkapják a pólóikat, és a feladaton dolgoznak vacsoráig. Plusz egy rigmust, igét, dallamot találnak ki, ami a csapat jelképe a totemállaton kívül. Mire az esti szertartásra jönnek, már szituációban vannak, tudják, kik ők, mi a tudásuk, közösségben vannak a csapattársaikkal.
A szertartásra már a pólóban jönnek (lehetőleg drapp vagy nyers színű, nagyméretű póló, amit később díszítenek)
Bemutatják a feladatukat, a táltosok dalát megtanuljuk (gitár), plusz minden törzs megmutatja a saját rigmusát. Innentől minden szertartás így zajlik (saját jel, közös jel, a nap összefoglalása, feladatok bemutatása, aktuális megbeszélni valók, másnapi feladat elmondása)
Célfeladat: A világban el akar szabadulni a Sárkány, ami a rossznak a jelképe. Keressetek a városban olyan szituációkat, képeket, jeleneteket, amik a Sárkány mozgolódását jelzik. Jelenítsétek meg fotókon rövid magyarázattal. Munkálkodnak a jó dolgok is, amik egyelőre távol tartják a gonoszt. Keressetek erre is jeleket, amiket szintén megjelenítetek.
A Tanár próbálja a figyelmüket irányítani (rossz: felesleges üzletek, pénzköltés, esetleges agresszió, üres reklámok a falakon, szemetelés, stb; jó: Szép épületek, párok- barátok az utcán, művészi alkotások, stb)
Ez a törzsszintje a világnak. Körül kell néznünk, hogy lássuk, mekkora a baj. Milyen erős jeleket ad már a Sárkány?
Mikor hazatérnek, csapatonként váltva egymást festik a Világfa törzsszintjét. Erre bármit, ami fontos nekik a való, látható világból, felfesthetnek, akaszthatnak, ragaszthatnak. Ezzel egyidőben berendezett kézműves sátorban készítik a pólójukra a díszeket (gyöngy, kavics, toll, ágacska, bőr. Agyagból a saját totemállatukat fomálják meg, hogy majd a nyakukban hordhassák).
Reggeli után kirándulás Pécsre (itt részletes program összeállítása később)
A köszöntés után a csapatok bemutatják a nap folyamán elkészített „képeket”. Milyen jó dolgokat láttak, és milyen negatívumokat.
A Sárkány már mutatja magát, de meg kell találnunk, és megszelídíteni, mielőtt végképp elszabadul és pusztításba fog. Ezért következő napon a gyökérszintet járjuk be. Itt van a múlt, az egykor élt emberek, állatok, növények lelkei.
A tvezető elmeséli, hogy elveszett boldogságokat kell megkeresni. A lidércek ellopták, és magukkal vitték a gyökérszintre őket. Másnap ki kell nyomozni a csapatoknak, hogy milyen boldogságok vannak elrejtve a gyökérszinten. Egy- egy (vagy 3-3) tárgyat kapnak hozzá- ennyi maradt belőlük.
Ezek a jelképek emlékeztetnek arra, ami a boldogságot jelentette az embereknek. Vajon mi áll a tárgyak mögött? Másnap találjátok ki, és némajátékkal formáljátok meg ezeket a történeteket. Mi történhetett?
13- 19 óra: Szabadidő. A fa festése, strandolás, kocsi múzeum, felkészülés az esti programra.
A gyerekek bemutatják a történeteiket az elveszett boldogságról. A szomorúság feloldáss: zene, és a tvezető megkéri őket, hogy mélyüljenek el egy kicsit magukban, és keressék meg, mi az az életükben, ami a legfontosabb, amit nem akarnak elveszíteni. Gondoljanak rá erősen. Azután gondoljanak rá, hogy hogyan tudhják megvédeni a Sárkánytól, a lidércektől, az elveszéstől. Mit tudsz TE személyesen tenni azért, hogy megőrizd ezt a számodra fontos dolgot?
A lombszintet fogjuk bejárni. Itt vannak a mesék, az álmok, a jövő, a művészet, a szépség, a kiteljesedés.
Ehhez kapcsolódóan minden törzs elkészítheti azokat a tárgyakat, amik az ő kiteljesedésüket jelképezik (kézműveskedés), és amiket majd a következő napi Révülők találkozójára elvihetnek.
Illatos szappanok, üvegcsék, batikolt kendőcskék, varázslatot jelképező táblaképek, egyszerű hangszerek (sípok, dobok), ékszerek készítése.
Közben valahol zenehallgatás, közös éneklés (jó lenne egy gitár)
23 óra: Ébresztő. Indulás az éjszakai túrára. A gyökérszint bejárása, az elveszett boldogság felkutatása.
A pedagógusok beöltözve várják a gyerekeket az állomásokon. Lidércek, álommanók, stb. Feladatot adnak, és irányítják őket (még bővebb kidolgozás ezután)
A túra végén egy ládában megtalálnak valamit, ami jelképezi az elveszett álmokat Talán egy szép varázskő, illat, zene
4. nap
9- 12 óra Szabadprogram+ irányított túra a hegyekben+ kézműves programok, a fa festése
A gyerekek bemutatják az elkészült tárgyaikat, és beszámolnak az előző esti túráról. Miféle kincset találtatok? Hogyan jelképezheti ez az elveszett álmokat, a boldogságot? Ez az este a közös beszélgetésé, amit azután zenéléssel, énekléssel zárunk.
Egész nap az esti szertartásra készülődünk. A Sárkány itt van közel, hamarosan eljön. Varázsszavakat vár, amikkel megszelídíthetjük. Ha ez nem sikerül, akkor hatalmába keríti a világot. Elveszi az emberek álmait, vágyait, a meséket, a szépséget. Találjátok ki azokat a bűvös szavakat, amikkel megszelídíthetjük a Sárkány hatalmas erejét. Ha ez sikerül, akkor megbéklyózhatjuk, s az emberek megmenekülnek a rémálmoktól, a szomorúságtól.
9- 12 óra: Előkészületek az esti kirakodóra. Asztalok felállítása, a tábor feldíszítése, ételek előkészítése a délutáni szabadtéri sütéshez. Gyümölcsitalok készítése, süteménykészítés (valami nem sütős, csak összegyúrós csemege)
13- 16 óra: Szabadprogram, az előkészületek folytatása.
16- 18 óra: A révülők találkozója. Itt aztán legyen minden. Mutatványosok, kirakodóvásár az elkészített kincsekből, jósda, táncház… minden, ami kavalkád, ünnep
20 óra: Gyülekezés a Főtéren. Minden gyereknél legyen fáklya. A közös dallal indítunk, azután fogadjuk a sárkányt. Ez egy 3 méter körüli rúdra szerelt papírmasé sárkányfej, a nyakától hosszú selyemlepellel. Valaki behozza, és középen rögzíti. Varázskört építünk köré, amit a fáklyákkal „rajzolunk” meg. Azt nem tudom, a sárkány fog- e beszélni, vagy csak látványként jelenik meg. A törzsek egyenként elé járulnak, és a bűbájukat- kérésüket elmondják neki. Azután egy szép cölöppel a testét rögzítik a földhöz, ezzel mintegy megbéklyózva őt. Mire a törzsek végeznek, a Sárkány tulajdonképpen testet ölt, kifeszül a lepel. Egy szépen megírt levelet „ad át”. Abban az áll, hogy látja, a révülők felelősnek érzik magukat az éberek boldogságáért, így hát nem veszi el az álmaikat. Az éberek (emberek) szíve kihűlne, ha nem lennének mesék, festészet, zene, álmodozás. Nem lenne akkor többé szeretet sem. A révülők sokat tettek az emberekért, s ez megérintette a Sárkány szívét, így letesz arról, hogy rabul ejtse az embereket. Azután útjára bocsátja a révülőket azzal, hogy őrizzék meg a találékonyságukat, a gyermekségüket, a varázstudományukat.
A kört meghagyjuk, és helyet foglalunk az addigra díszesen megterített szabadtéri asztaloknál. Elkezdődik a lakoma azokból az ételekből, amiket a gyerekek maguk sütöttek délután.
22 óra: Mindenki leveti a „jelmezét”, a díszes pólókat. A tvez. zárja a tábort, és már civilként mulatozunk tovább késő estig.
