Most akkor egy újabbat kipipálhatok a bakancslistámról. Ma délelőtt a kozmetikus feltette nekem a műszempillákat. Kb két éve vágyom rájuk, E. (a kozmetikus) meg éjjel velem álmodott, ezzel bevonzott magához (úgy fél éve voltam utoljára nála, erre éjjel ott forgok a fejében), és hát ahogy beléptem az üzletbe, ott volt a pulton egy doboz szempilla.
Kész voltam tőlük. Éreztem, hogy végem van, én innét szempilla nélkül ki nem teszem a lábamat. Feltette őket.
Állati egyszerűen! Gyönyörű! Egy gond van vele: hazatérvén elég volt rápillantanom mr. Darcyra, s őt olyan mértékű gerjedelem kerítette hatalmába, amilyen szokta, mikor meglát mint valaha Attila ősatyánkat egy- egy kiadós lakoma után. Pedig még csak nem is reptettem és lebegtettem a szerzeményeimet, csak úgy néztem ki alattuk a fejemből.
Mr. Darcy szerint állati szexistennő vagyok mostmár végképpen születésem óta.

Ah, csak remélni merem, hogy nem minden hímneműből fog hasonlókat kiváltani a cuccos.