Hát kélem szépen!
Van nekünk olyanunk, hogy a kert mellett kívülről 5 egész darab meggyfa. Nos, ezek 4 év alatt nem bírtak életképessé növekedni, úgyhogy azt mondtuk, idén már tojunk rájuk, pusztuljanak, ha az jobb nekik.
Na de erre ők!!!
Kivirágoztak, de kegyetlenül! És szépek! És illatosak!
Belőlem meg kitört kertészDoris, és kikapáztam a helyüket, tányérokat csináltam nekik, kiszedtem nyamvadtyúkocskáim alól az ürüléket, és bepakoltam a tányérokba.
Hjeeee!
Aztán leültem a tövükbe, és elmondtam ZuluDoris termékenységi imáját.
Valahogy imígyen:

Drága kicsi méhecskéim,
Jöjjetek hát mihamarabb,
Hogy itten a fácskáimat
Illessétek testetekkel,
Mer' énnékem csak akkor lesz,
Gyümölcsöm és boldogságom,
Ha ti mostan dolgozgattok.
Világbéke is kellene,
És hogy a rákot gyógyítsák,
És a szomszéd megjavítsa
Ezt a rohadt kerítését.
Meg még ha most itt lehetne
Egy kérésem tifelétek,
Azt is intézzétek nékem,
Hogy a Széfbe bejuthassunk,
És ott jó sok pénzet nyerjünk,
Hoppáré, hoppáré, Trallalaaaa

Szóval üldögéltem ott, és bólogattam a varázslathoz  erősen, a méhecskék meg jöttek, és a fejem köré glóriát fűztek.
Lelki szemeimmel láttam magam előtt a meggy befőttet, meggy lekvárt, magozott meggyet, meggyes pitét, fagyasztott meggyet, cukrozott meggyet, Meggy Eleket hehehe.
Bár meglehet, hogy már egyszerűen betéptem a fizikai megterheléstől.

Most pedig húzom a beleimet magam után, és mindent összevetve a következő megállapításokat tettem:

Azt pölö, hogy egy ilyen kapázásos nap egészen pontosan 512 óra hastáncolással ér fel.
Az is bizonyosságot nyert, hogy azért jó kis keménykötésű, szívós műkörmös (hamarosan) műszempillás parasztcsirke vagyok ám én.
Le se tagadhatnám természetben gyökerező őseimet.

Néha nyakig tudnám magam a homokba ásni, hogy érezzem a Föld erejét.