
Tegnap sikeresen belenéztem ebbe A kiválasztott című őrültségbe...már másodszor.
Az előzőben, amit láttam egy idióta szögbelövővel lődözött magára...illetve az Ullmann Mónikával lövette magát.
A fejét is.
A marha...
Teljesen kiakadtam már akkor is.
De ez a tegnapi...
Ott kapcsolódtam be, hogy Rubint Réka feküdt egy koporsóban, a feje fölötti lyukba beillesztettek egy dobozt, azt hirtelen kinyitották, ő meg sikítozott és kapkodta az arca elé a kezét...na, gondoltam, megint valami rubintos műbalhé....aztán jött a Norbi, hogy azonnal hagyják ezt abba, a remegő kezű mentalista meg csakazértis gyorsan kihúzta a biztosító szögeket.
Gondoltam, megvárom már, mi ez a borzalmas félelmetes, ami miatt így be van tojva ez a szerencsétlen.....
Hát barátom, kiakadtam rendesen...
Az utolsó dobozban ugyanis egy skorpió volt!
Ez az állatember éppenséggel az életével játszott a nőnek.
Ordítottam dühömben- ez az igazság.
Mert legyen trükközés, meg mentalizmus, meg bízzon a képességeiben a nagy varázsló, de én ezt akkor is felelőtlen marhaságnak tartom- és nem is értem, hogyan engedhető meg. Semmivel sem tartom biztonságosabbnak, mint az orosz rulettet...
Nem, egyszerűen nem értem.
Tudod mit csináltam volna Réka helyében?
Széjjelrugdostam volna azt az egész dobozt, hogy valahogy kijussak belőle, még mielőtt szívrohamot kapok.
Tudod mit csinált volna mr. Darcy?
Széjjelverte volna a fejét ennek az idiótának.
Tudod mit csinált Uri Geller?
Röpködött, hogy milyen csodálatosan felépített stresszhelyzetet teremtett Lui nevezetű követője a színpadon.
Nekem ez egyáltalán nem tetszett. Sokkal jobban tetszett volna, ha az utolsó dobozban langyos víz van, és mondjuk ha véletlenül rossz a választás, akkor nevetünk egy jót a kiömlő víz, és Réka szétcseszett haja láttán.
Ennyi kockázattal remekül szórakoztam volna.
Vártam volna erősen, hogy Lui elnézze a dobozokat :-)