Nekem egy szomszédasszonyom van ilyen. Taktika: szólok valakinek, ha meglát hívjon el. Vagy megcsengettetem a telefonomat. Vagy elrohanok, hogy nem érek rá.

2.

Nekem erről az iszonyúan közléskényszerrel teli, talán pszichésen sem egészen kerek, körülményes emberek jutnak eszembe. Ismerek ilyet.
És amikor érzi, hogy menekülök előle, amikor látja, hogy igyekszem rövidre zárni, én vagyok a felületes, a fölényes.
Sag schon tipikus esete. Már nem érdekel, mit gondol.

Légzéstechnika:Jön belőle kifelé a betű, és a levegő meg mivel igencsak hígabb a betűtől, kikerülgeti jobbra-balra a kifelé tülekedő-tolakodó betűket ,így a levegő a tüdőbe jutva ismét tudja a betűket energiával ellátni, hogy menjenek kifelé (persze vannak okos betűk akik illedelmesen félrehúzódnak a levegők elől, mert tudják hogy a barátaik csak így bírnak őutánuk kijutni szabadba).
Szóval jönnek a betűk folyamatosan kifelé, láncba kapaszkodva egy kört alkotnak a fejem körül, és némelyek halkan zsibongva, némelyikük néha belerikkantva és egy kérdőjelet a fejemhez vágva szédítő táncot járnak, pörögnek egyre gyorsabban-gyorsabban és én nem tudok mást mint becsukom agyam összes külvilágra nyíló ablakát.
Csönd.

Én gyakran ki szoktam próbálni azt is, hogy mondok valamit, aztán félbe hagyom. Elvétve van csak, aki észreveszi, és kérdezi, hogy akkor hogy van tovább. (Hozzáteszem, általában legalább annyira szeretek hallgatni, mint beszélni. ) Azóta én is jobban odafigyelek másokra.

Elf: Szerencsére nekem sincs sok iylen ismerősöm. jellemzően egyedülálló nők amúgy.

stali: Szóval te már ott megállsz. Jó türelmed van :-)

kelgyo: Most, hogy mondod: tényleg ez a fajta kényszer együtt jár a körülményességgel is. Erre még nem is gondoltam.

hohohó: Nagyon költői volt. nekem egy idő után ygomortájon elkezd szorítani és iszonyú ideges leszek. meneküléskényszer.

pudingocska: Ügyes! Én is szoktam ilyet. Ez a típus nem kérdez vissza. Leszarja, amit mondasz. De nem baj, mert én meg ebből jól betájolom, hogy mire is kellek én. Általában az ilyen emberektől eltávolodom egy idő után, vagy nem is kerülök közel hozzájuk. Nem beszélek magamról, vagy egyáltalán bármi lényegesről olyanokkal, akik nem figyelnek rám.
Inkább leírom höhö :-)

Egyedülálló nők. Lehet. Akit én ismerek, az férjezett, de férjura iszonyú zsarnok felette.

Mi meg jól elolvasunk, te szégyentelen némber, szóval erre kellünk neked?!?

stali: De ideírhatod a véleményed, és el is olvasom :-)

Ühüm, és ezzel máris örömet szerzel nekem.

:-)