Néhány napja belebotlottam ebbe a Joshi Barat showba a TV2- őn. Le is ragadtam előtte. Éppen két édesapával beszélgetett Joshi. Két olyan apával, akiknek a fiait megölték.
Sokat gondolok ám ilyenekre. Ha például egy úton megyek át a fiúkkal, néha bevillan, hogy elszáguld mellettünk egy autó, és nincs többé a gyerek. Vagy ha Nagyfiam késik a suliból, akkor átfut rajtam, hogy megtámadták, vagy éppen verik valahol. Aztán arra is gondolok sokat (főleg, ha ilyen műsorokat látok), hogy mit tennék, ha velük is megtörténne valami szörnyűség. Milyen érzéseket váltana ki belőlem, ha megölné valaki őket?
Azt hiszem, elsősorban dühös lennék. Agresszív lennék, megállíthatatlan, és hajtana a bosszúvágy. Az is lehet, hogy én magam vennék elégtételt a bűnösön kézzel- lábbal, indulattal.
És hogy mitől lennék ilyen bátor? Mert gyáva lennék beletörődni, elfogadni és belenyugodni, hogy bármit teszek a világon, az már semmit sem ér.
