A tévében Mága Zoltán estjét hallgatjuk. Vendégművész Szakcsi Lakatos Béla. Játszik csodásan, kiváló zenész, odavagyok persze. Mr. Darcy ismét, és már nem először egy igen lényeges pontjára tapint rá az előadásnak:
- Na most nézd meg! Ez egy híres zenész. Fellép minden fórumon, érted. Meghívják ide is. Nem mondom, jól csinálja, de most bejön ide egy ilyen rossz, kopott bézbólsapkába'... Ez normális dolog szerinted?
Néhány perc múlva Dolhai Attila énekel és ugrál eszeveszett módon. Látszik, hogy belead mindent. Mr. Darcy egykedvűen nézi, majd minősít:
- Na. Nem is tudtam, hogy ilyeneket tud ugrani a "dbolha".
Janza Kata a New Yorkot énekli:
- Nem szeretem ezt a nőt. Csúnya feje van.
- Mit számít az? Állati a hangja (éppen most olyan jazzesen megrezegteti).
- Hagyjad már! Morogni én is tudok. A szöveget se jól mondja...
Szörnyű gyanúm támad:
- Azt tudod, ugye, hogy nem magyarul énekel most?
- Nem??? Akkor azért csak a New Yorkot hallottam rendesen.
Nagyon röhögök. Akkor a legjobb a humora, mikor hülyének tetteti magát. Remélem, olyankor mindig viccel.
