én is jártam tomcat-nél..hogy magamutogató müfaj.aláírom..azt is ha örül a statisztikának..a kommenteknek..hogy rám is céloztál..azt is tudom..dehogy a megfelelés miatt hallgatni kéne az olvasóra..és az ő véleménye szerint alakítani az életünket..meg úgy írni,hogy mindenkinek tetsszen..na ez a szolgalelküség..a megfelelési kényszer..az igazi olvasóvadászat..ez elvtelen..én nem az olvasónak élek..nem aszerint,hogy mit szólna hozzá,ha..örülök ha elolvas..ha véleménye van...de ez az én életem..mégha egyeseknek unalmasnak tünik is....

Az a jó blog, amelyik felkelti a figyelmemet, amelyik visszahív.
Ez lehet akkor, ha az írójában van valami "rokon vonás" velem. Érdekes nézni, ő hogyan csinálja, éli meg azt amit én.
Vagy ha nagyon különbözik tőlem, de az én alapvető "értékeim" mentén halad. Akkor meg ez a különbözőség keltheti fel a figyelmemet. Az sem mindegy, hogyan ír. Viszont a tartalom a lényeg. Ahhoz is visszajárok, aki mindenféle nyelvtani szabályt félretol, mert a "lényeg" szinte agyonnyomja.
Ha már itt tartunk én meg a kommentelési szokásokat szoktam figyelni. Két és fél év alatt volt alkalmam rá. Mert ugy-e van freeblog, blog.hu, blogol.hu stb. Úgy vettem észre, hogy más-más gyakorlat alakult ki legtöbbnél. Van, ahol az a "szokás" hogy a bloggerhez minden nap az összes kedvence beszól. Akár csak annyit, hogy "legyen szép napod". De minden nap! Van, ahol csak akkor kommentel a többi, ha külön mondanivalójuk van a poszthoz. Van, ahol a blogger bármit ír bármiről, a többiek lelkesen helyeslik, szinte fényezik állandóan. Ha esetleg valami nagyon "vadat" csinál vagy mond, inkább arra a napra elhallgat a többi, de meg nem tennék, hogy annyit mondjanak, hogy ejnye-bejnye, ezt talán mégse! Jó, hogy ilyen sok szolgáltató van már!

Hoppá, hoppá, én nem céloztam Rád, ha magadra vetted, akkor sorry...tényleg nem ilyesmire gondoltam.
Törődés a kommentelővel: Nálam azt jelenti (nálam), hogy válaszolok a kommentjére, jelzem felé, hogy méltányolom a véleményét. Ha valaki először ír, üdvözlöm. Semmiképp nem arról szól ez, hogy az ő kívánalmai szerint írok.
(Megint túlságosan magadra vetítesz ki mindent, és a saját fontosságodat hangsúlyozod. Általánosságban írtam, nem Ruszkibakáról írtam. Hidd el, igen sok blogba beleolvastam már ahhoz, hogy a saját ízlésemet megfogalmazzam. :-) )

A kommentem Ruszkibakának szólt, Tyriával egyidőben írtuk.
Tyria: Van benne valami, amit írsz. Én a blog.hu- n érzékelem ezt a csetelős feelinget. Itt nálunk nehezebben szólalnak meg az emberek. Pölö a tegnapi 4 komment után halál kíváncsi voltam a mai statra. És közel 200 olvasó volt. Ez a jellemző egyébként. Nagyon kis százalék szólal meg.
Egyébiránt a véleménynyilvánításról: Azért neked is volt olyan, hogy nem szóltál, pedig olvastál. Én emlékszem, amikor rendbe jöttek a dolgaink mr. Darcyval, akkor írtad, hogy végig azt érezted, hogy így lenne ez igazán kóser. Mégsem írtad soha, hogy "ejnye Doris, kapjál már a fejedhez!" :-)
Vagy tévedek?

Hülye vagyok ismételten. A blogol.hu- n érzékelem a csetelést.

Én nem olyan rég, hogy írogatok, meg blogokat olvasok. Azt sem állíthatom, hogy sokat olvastam. De szeretem ezt az egészet. Még sokmindent meg kell tanuljak, ami a szerkesztéseket illeti. A komentelökről meg azt: jobban szeretem, ha barátokat szerzek és azok visszajárnak hozzám és én hozzájuk, mint, hogy a címlapon legyek mindenféle zürös dolgokkal, ami valójában nem is foglalkoztat.
Az emberekkel akikkel találkozom(írásaikon keresztül) olyan sokszínüek..... ez benne a legjobb. mindig fedezek fel valami újat..... mindig tanulok valamit. A te blogodta Doris pedig kifejezetten szeretem..... és ez most nem nyalás.... semmi érdekem ahhoz. Ha már nem fogom szeretni, egyszerűen nem olvasom.

Nincs recept a jó blogra. Klasszikus értelemben az a fajta naplózás a blog, ami valóban némileg közéleti.
Én úgy gondolom, hogy az első igazi blogger Mikes Kelemen volt. De a mai blog már nem az, ami eredetileg volt. Erről már volt televíziós beszélgetés is.
Tomcat-et kár volt példának felhozni, nagyon rossz az ő előmenetele. Az ő provokációja keményen náci, nézd meg, mit művelt a jegyvétel ürügyén. Az ilyeneket már idejekorán le kéne tiltani, a kurucifó vagy mi a fene meg hasonló uszító portálokkal egyetemben. Hihetetlen kártékonyak tudnak lenni. Bízom benne, hogy csak egy meggondolatlan gyors példát akartál hozni, és nem gondolod komolyan az ő "jó" példáját. Ha igen, akkor veszem a kalapom. Bocs.

Bocs az előbbi felháborodásért, de én a tomcatféle bloggerekkel, sem a követőivel nem vagyok hajlandó semmiféle közösséget vállalni.

Tomcat az "antipélda". És nagyon rühellem, hogy még a tévében is így reklámozzák: A közismert blogger. Ettől aztán pont az ő malmára hajtják a vizet, mert a sok idióta, aki még nem hallott esetleg róla, ezek után tuti, hogy ott landol. A náci tömörülés meg egyre nő.
Éppen arra példa, hogy egy- egy ilyen provokációval csinál magának nézettséget, az eszméinek gyűjtőkatlant, a boltjának vásárlókat.
Egy síma, botránymentes bloggal valószínűleg nulla ismertségre tudna szert tenni.

Héló!!! Oda is artam, hogy "nagyon- nagyon nem szeretem az ilyesmit".
Hát olvassál már figyelmesen!
Ej, az az indulat, mely a szemedet takarja!

Igen, sajna a mai tendenciák okozta indulat nem eltakarja, amit írtál - igen, valóban ott van -, hanem elfújja, mint a szél. Rossz szél. Hideg szél. És a "Hideg napok"-at juttatja eszembe. Pedig ... én nem vagyok érintett. Akkor mit érezhetnek azok, akik átélték, vagy a leszármazottaik.
Hm. De nem ez most a fő téma.
A provokatív jelleg jó ha van a blogokban. Illetve nem jó, hanem szükséges, mert az emberek ingerküszöbe átlagban elég magas. Az enyém nem annyira, ezért a provokáció nagyon mellbe tud vágni, ha olyan.
Olvasókat szerezni valóban nem könnyű, ráadásul itt, a blog.hu-n nincs igazán hatékony kereső - sem bloggerekre, sem cikkekre nézve. A cimkézés meg nem mindig korrekt.
Jóideig tag voltam a HotDogon, ott erre jól bevett módszer van, dehát az társasági portál, nem blogportál.

Én először csak olvasgatok, aztán egy idő után kommnetelek. Amikor már úgy érzem, nem írok túl nagy hülyeséget, ha nem is ismerem, de legalább már látom, milyesféle az ember mögötte.
Ott ragadok ott általában, ahol pörög az élet kommentek és posztok szempontjából is, vagy szeretem az illetőt, tehát kíváncsi vagyok rá. Vagy nagyon az én véleményemet írja pl. Vagy kíváncsi vagyok rá, mert felkeltette egy írása vagy egy ismerősöm a kíváncsiságomat.
Ha tehetem többször is vissztérek a pörgősebb oldalakra egy nap, hogy ne maradjak le nagyon.

Szerintem a blog olyan naplószerűség, kinek kinek az egoizmusa mértékének megfelelően. De mindenesetre, ha csak a történéseket írja stílus nélkül, az nem figyelemfelkeltő. Kellenek a gondolatai színesítésképp és mindenképp legyen olvasmányos. Tehát a csiribiri tinilányos illetve a túl agresszív blogok nem érdekelnek.
Jó amikor valamivel kapcsolatban sok ember véleményét megismerem, egy egy blog olvasóközössége egy idő után olyan lesz, mint egy klub. Egyre többükre ránézek, mert érdekel ki is ő valójában, ha van blogja.
Szóval valami ilyesmi, remélem nem voltam zőőőőőd :)

Bocs: mégegy. Nincs statisztikám, sose nézem, csak szeretem, ha engem foglalkoztató dolgoknál többen is elmondják a véleményüket, akik nekem fontosak. Van aki pl nem is kommentel, hanem msn osztja meg velem.

Ez pl. jó blog, mert megmozgat embereket.
Meg az Aura cikk is jó volt. Van több is, csak most ez jutott eszembe.

hehe,nálam is msnen törénik általában a kommentelés.barátok olvassák többnyire,és jórészt(magamon kívűl,mert jó kiírni a dolgokat.)nekik szól.
ezt a kiírni magamból dolgot meg még barátosném mondta,hogy jobb kint mint bent.ő is ír,de az nem publikus.nekem néha megmutogatja,az olyan téééleg napló.kis könyvecse,lakattal:)
amúgy meg én anno rühelltem a blogolást.valószínűleg azért,mert akkor még nem olvastam "normális" blogot.csak azt tapasztaltam hogy számomra érdektelen dolgokat írogatnak emberek,vagy épp (ismerősről van szó)megbánt azzal amiket leír,amiket gondol.mert a másik ember szemébe nem mondja,de blogon meg pocskondiázza ezerrel.saját magamról olvastam vissza olyan dolgokat,amik nagyon nem tetszettek és az egész egy hülye félreértésből indult ki,amit meg is lehetett volna beszélni,de hát nem lett megemlítve ugyebár.
az első blog meg ami tetszett(és akkor jöttem rá hogy másképp is lehet ám ezt),az mindőjedzőé volt.mert vicces volt,meg baromi olvasmányos,meg a nyelvezetét is imádtam(imádom még most is...pláne ha írna),a második meg a Tiéd.aztán elkezdtem én is írogatni.aztán költöztünk;)én meg itt ragadtam.olvaslak ám gyakran,de kommentelni ritkásan ugyebár.nem azért mert nincs véleményem,csak nem mindig érzem érdemlegesnek.meg hát soxor épp elöttem leírja vki.és nem érzem szükségét annak hogy odabökjek egy aham,egyetérteket.
meg az a társaság,akik itt vannak,na őket is szeressem.meg az itt történő beszélgetéseket.:)

én már hálisten' rég túl vagyok a 200 olvasón..de akkor sem írom le,hogy téliszalámit eszek,tokajit iszok és marlborót szívok..csak hogy többen legyenek és irígykedjenek..valamikor tellett ilyenekre..ma jó a bor 500ft-ért a ruszki cigi és a 430 ft-os menü..ennyi nyögdíjból..jó hogy nem az utcán vagyok..anyámnak köszönhetem..pont olyan szerencsétlen csóró vagyok,ahogy leírom..mert nálam nincs kozmetika,púder..alkoholista meleg költő vagyok..aki valaha szebb napokat is megélt..sok ismert embert ismer..nemnagyon kommenteznek..de sokan olvasnak..és nálam csak a valóságot....

Én ezt egy kicsit máshogy látom. Bár ez nem is igaz így, hanem inkább máshonnan nézem. Nekem a jó blog az, amelyik olyan, amilyennek a blogger szeretné. Akkor is, ha nincs egy olvasója se. Vagyis, ha tőlem megkérdezik, milyen a jó blog, akkor nem az jut eszembe, milyen blogot szeretek olvasni, hanem, hogy személy szerint én mit várok a sajátomtól. Ezért nem szeretem a milyen a jó blog kérdést, mert valahogy az jut róla az eszembe, hogy van egy elvárt standard, és törekedni kell arra, hogy az ember jó blogger legyen és jó legyen a blogja.
Hogy milyen blogot szeretek olvasni, az már más tészta. Nagyon különbözőeket. És még korszakok is vannak, hogy mikor, kit szeretek jobban olvasni. Néha hasonlóságok miatt, máskor különbségek miatt, de valamilyen érzelmi válasz kell, hogy legyen bennem a bloggal kapcsolatban.

Kata: Nekem is az a legjobb benne, hogy klubszerű az egész.
Volt egy cikkem, amit kitettek az index- re...millio ember kommenteltem le, de igazán nem lettem ettől okosabb. Sőt, megrémített kicsit az egész. Feljöttem reggel, és bent volt 70 komment. Arra régi házibulira emlékeztetett, mikor egyszer elszabadult nálunk a pokol, és már az utcáról jöttek be emberek. Teljesen zűrzavaros volt az egész. Annak, hogy itt szeretsz, külön örülök.

Kelgyo: A provokatívságot én úgy "szeretem", ha van egy viszonylagos nyugalom, de néha beugrik egy "vadabb" téma. Akkor mindig visszamegyek, mert sose tudom, hogy ma éppen mi lesz. Van egyfajta lüktetése a naplónak.
A kalapodat meg akaszd vissza szépen a fogasra, és igyál még egy paradicsomlét itt a pultnál. :-)

Elf: Van statod, csak legfeljebb nem használod. :-)

Ruszkibaka: Részemről nem verseny. De inkább 200, akik szólnak hozzám, mint ezer, aki nem kommentel.

Pudingocska: Van igazad. Ha megnézem, milyet szeretek olvasni, nagyjából olyanokat, amilyennek a magamét szeretném. Aztán elolvasom a magamét, és nem olyan. Hisz mikor csinálom, az már nagyrészt ösztönös. Azt írom, ami foglalkoztat. Utána már csak remélem, hogy másoknak is tetszeni fog. Ha nem, nyilván nem lövöm fejba magam, de ha mégis igen, az újra írásra inspirál.

pokbibi: Azt a dolgot Shrek mondta ám! :-)
Hogy Te itt vagy, különösen fontos nekem, még a kommentjeid nélkül is. Ha meggondoljuk, közel egy éves laza barátság ez már...
De azt nem tudtam, hogy van blogod. Privátban elküldhetnéd a linket- ha már ide nem teszed be.

Kelgyo: Még egy: Na ládd- e, éppen ezért született ez a poszt, hogy így fényezzél(- etek) :-)

Nem tévedsz Doris! :-)

Igaz, hogy csak akkor írok, ha van valami érdekes gondolatom. De néha akkor sem.
Ha mondjuk a blogger valami olyasmire készül, ami szerintem nagy butaság, vagy nagyon nem kellene, de a kommentelők helyeslik, sőt buzdítják. Nos ha ilyenkor megírom a saját gondolatomat, várhatom, hogy alaposan lehurrognak a többiek. És ugyebár sok lúd .... kellemetlen lehet. :-) Nincs mindig hangulatom vitába bocsátkozni. De azért gyakran előfordul, hogy mondom a magamét.
Konkrétan Nálad is ezért nem szólaltam meg, de éreztem, hogy hamar rájössz, mi a helyes út! ;-)

De milyen béna vagyok!!!
Javítások:
-millio ember kommentelt le
- nem lövöm fejbe magam...és az, hogy "ha igen", az nem a fejbelövésre vonatkozik, hanem a tetszésre :-)

Tyria: Kérlek, hogy szóljál! Szeretem a józanságod és a nyugalmad.

ruszkibaka: érthető a látogatottságod, kevesen rukkolnak elő ilyen profilllal, de azt a keveset nagyon becsülöm.

nemcsak annak kelgyó..több meleg oldalon van linkem...homolap.hu gaylinktipp..stb..csak írni nem nagyon mernek..vagy szeretnek..

ruszkibaka: ez csak megerősít abban, amit fentebb írtam.

hoppá,nem direkt ám.mármint nem direkt nem van kint a link,egyszerűen nem értek hozzá.evvan.
pokbibi.blog.hu
amúgy majd augusztusban leszünk 1évesek:)asszem.legalábbis én akkor reggeltem másik helyen.
hú de mintha ezer éve lett volna....

pokbibi: Megvagy! Úgy látom, lesz mit bepótolnom. Hogy ezt nem mondtad hamarabb!

megmondom őszintén nem lestem hogy kint van-e a link avagy nincs:)
annak meg örülök ha "pótolsz":D

Doris: hát én ehhez nagyon nem értek, lehet hogy van, de gőzöm sincs hogy kell kirakni, meg tényleg nem is érdekel annyira :) Másokhoz linkek is azért nincsenek kinn, sima sablont használok.

Én, mint újonc blogoló, nagyon egyetértek Dorisszal. Muszáj, hogy a blog személyes (is) legyen. És akkor ez, ugyebár, azonnal együttjár a nyelvhasználattal.

Számomra ez egy semmi mással össze nem vethető kommunikációs forma. Úgy személyes, hogy nem kell az arcomat (a múltammal és mindennel együtt) adnom hozzá. Így aztán kimondható sok minden, ami sehol máshol nem.

(És na ná, hogy nézzük a statisztikákat, tök jó játék.) :-)

Elf: Kirakni én sem tudom, sőt nem is vágyom rá, de a statisztika címszó alatt megnézhető.

Csöncsön: Üdv a fedélzeten. Na igen. Az "arctalanság" tényleg ad az egésznek még egy kis külön pikantériát.

Nem értek egyet azzal, hogy az olvasók szerzése munka. Mitől lenne az? Én spec nem azért írom a blogomat, hogy velem örüljenek vagy sírjanak az olvasók, vagy hogy bárkit is kiszolgáljak. Magam miatt írom a blogot, mert nekem ez jó, az plusz öröm, ha másnak is tetszik és megtisztel azzal, hogy olvas-hozzászól. Nem leszek lelkisérült, ha valakinek nem tetszik a blogom, van ilyen, olvasson mást. Persze, arra is van példa, hogy valakinek nem tetszik a blogom és mégis olvas :D
Nem érzem, hogy munka lenne a blogolás, nem is értem, mire gondolsz pontosan. Ami jön, leírom, úgy, ahogy nekem tetszik, és nem merengek azon, jájj, ezt így írjam vagy úgy, ráadásul arról írok, amiről akarok :) Szóval, abszolút értetlenül állok az általad leírt kőkemény munka előtt :o
P.S.: A stat veszett nézegetéséről meg már leírtam a véleményemet, azt nem ismételném.

Csibi, félreérted. Nem izzadós, kemény munka...nem erre gondoltam. A blogot én is elsősorban a magam örömére írom, de abba, hogy annyi olvasód van, amennyi, abba tettél munkát (energiát). Más dolog, hogy örömmel, és elsősorban magadért.
Munka annak, aki leül és vergődik, hogy mi a francot írjak már, hogy az fasza legyen, érdekes...munka, ha valaki bemegy más blogokra, és odateszi az önreklámját (egyszer volt ilyen nekem: olvassátok már el a regényemet)...ilyesmire gondolok.

Csibike:

Én ezt a "kinek írom" kérdést már az elején lerendeztem úgy, hogy eszem ágában sem volt fölhagyni a NAPLÓÍRÁSSAL. Ennélfogva újabban két naplót is vezetek: egyet magamnak, egyet meg nyilvánosan. Ezért fontos, hogy olvassák a blogomat; nem azért, mert nem bírom ki "olvasó nélkül". Hujj, de mennyire, hogy kibírom. :-)

Egyébként azóta én is átgondoltam. Aki letojja az olvasókat, az egy mappába ír. Vagy csatos füzetbe.
Aki blogot ír, az vágyik rá, hogy olvassák- és minél többen olvassák. Ez nem jelenti azt, hogy nem magát adja, de jelenti azt, hogy örömmel tölti el, ha ez a Maga, amit ad, ez érdekel másokat.

Én amit nem a nagyközönségnek szánok, azt privátba írom :) Nem kell kétfelé vezetni.

Doris: hát engem ennyire nem érdekel, de most már kíváncsi vagyok :D Hol kell megnézni azt a statisztikát, mert én nem találom. Me hülye :) Köszi

Hát azt én nem tudom, hogy a blogol- on hol van. Csibééktől kérdezd inkább. A ti "menü"- töket nem ismerem. De kell lennie ilyesminek.

Én úgy keveredtem hozzád, hogy valahol olvastam egy kommentedet, tetszett, láttam van blogod. Gondoltam megnézem miket ír még. Itt ragadtam.

Örülök Neked!

Érdekes, amit írsz, de természetesen mindenki más.

Én pl. ha ismertebb névről írok, akkor direkt úgy teszem, nehogy arra a szóra keresve engem dobjon ki a kereső.
Nem gyűjtöm az olvasókat és akik írnak, azok már többek, mint egyszerű "kommentelők".
Semmit nem teszek azért, hogy ismertebb legyek. A blogom az én világom és nem eszköz az "ismertebbség" felé.

De mondom, mások vagyunk. Blogokat sem keresek, néha ha véletelnül rátalálok újra és tetszik, akkor maradok.
Nekem a blog szórakozás.

Amúgy írod:
"Törődés a kommentelővel: Nálam azt jelenti (nálam), hogy válaszolok a kommentjére, jelzem felé, hogy méltányolom a véleményét. Ha valaki először ír, üdvözlöm."

Nekem nem hogy nem válaszoltál az első kommentemre, de még csak nem is üdvözöltél. Ezen jót nevettem. :D

De ezzel nincs semmi baj... nehogy félre értsd. :) Inkább olyan emberi. Azt is mondhatnám tisztára Murphy. :D

Üdv Nia! Örülök, hogy itt vagy. A nemreagálás tényleg Murphy-s, bocsi érte...mostanában igyekszem figyelni rá.
"Gyűjteni az olvasókat"....ez olyan izzadságszagú...nem teszek érte semmit, nem is tudom, hogy kell. Valószínűleg reklámozni kellene magát hozzá az embernek, azt meg nem csinálom, mert én sem szeretem, ha nekem tukmálja magát valaki.
Az olvasók gyűlnek, ha élvezed, amit csinálsz, ha rendszeresek a bejegyzéseid, és ha valamennyire érdekesek. Ha szórakoztat a dolog.
Ahogy engem is.
Legfőképp nekem fontos, de nem élvezném ennyire, ha nem látnám, hogy egyre több ember van itt. Ettől még jobban élvezem, ez átjön az egészen, ettől még többen lesznek....így gerjeszti magát ez a dolog.
Sokszor azt mondom magamnak, olyan a blog, mintha saját életet élne.
Én úgy keresek újakat, hogy a kedvenceimtől evickélek át másokhoz. Így találok érdekes embereket.

Doris,

Exhibicionisták vagyunk, sőt néha exhibbantak (ex nélkül) kár tagadni…

Kommentek mennyisége? Jó, ha sok van, bizalomgerjesztő, de inkább a minőség a fontos! Érdemi legyen akár pro akár kontra
Visszavonzzon! IGEN én, pl. visszajárok Bőgel György www.kfki.com/hu/blog.php blogjára, kiváló írások.

Mi az, ami odaköti az embert valakinek az oldalára, és mi az, ami taszítja?

Próbáld feltérképezni, pl. mi az, ami miatt órák óta itt vagyok?
(itt jegyezném meg, a termékeimet kellene fejlesztenem, és az helyett itt vagyok)
Azt kell megfigyelned magadon, hogy másutt mi az, ami leköt, mi az ami visszacsábít!

Legyen mondani való, ha nem is tudok azonosulni vele, ha öncélú vagy éppen üzleti célú, vagy kimondottan látogatottság generálás a cél az sem gond. Csak legyen cél, legyen mondani való.

Itt van, mondani való, a célt még keresem, és ami még vonzó, a hangulat, a közösség élménye!

Provokátor

Ui.: Doris lehet nem tudod, de nem is fontos hisz ezekszerint zsigerből működik ez nálad!
Ha mindenképpen meg akarod tudni, akkor tesztelj!

Doris
Nem minden áldott nap tudom olvasni az írásaidat. De amikor van időm, akkor mindig bekukkantok az oldalra és ha a kedvem is olyan, még a véleményemet is megosztom másokkal. A veled való történéseket szeretem olvasni leginkább. Talán, mert jó egy picit kapni belőled. Ebben a formában is :) És gondolkodom azon, hogy valamilyen formában valahol én is rögzítsem a saját életem történéseit. Mert mindig történik vmi :)